Az incel témakör esetében melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? (kifejtem)

Jah, nagyon vártunk, kedves "csak a férfiak tizede jut nőhöz, amaradék 90% soha"...:D

Kérdező!

Szerintem a kettő között van az igazság. Biztos vagyok benne, hogy nem homogén jelenségről van szó, ki ezért, ki azért lett ilyen.

1. Sok* elutasítás hatására megharagudott a nőkre.

A "sok" szót megcisllagoztam, ugyanis ez akár 1-2 is lehet, Simán lehet, hogy csak rossz passzban volt a fiú, túlérzékeny volt, vagy nagyon fosul jött ki az egész és mélyen traumatizálta.

2. Végtelen elutasítás hatására.

Ez abban különbözik az előzőtől, hogy emberünk itt lehet tényleg számszerint sok alkalommal próbálkozott, de mondjuk annyira prosztó módon vagy annyira nem értette a nőket, hogy lényegében előbb vagy utóbb mindig kosarat kapott. Ez nem is annyira trauma, mint az 1-es pontban, inkább a sok ismétlés miatt egyszerűen megtanulta, hogy a nőknek ő nem kell. Persze a valódi okra ritkán jön rá, hisz az általános kosarazás valódi okán nem változtatott soha.

Erre például az a kőbunkó az élő példa, aki mindig kifejti, hogy a nők a külseje miatt utasítják el, de közben olyan szinten utálatos stílusban beszél nem csak a nőkről, hanem az emberekről is, hogy a kutyámat se bíznám rá.

3. Simán lehet pszichológiai oka. Nem nőgyilkosról tudunk, aki az anyjával való kapcsolata miat tlet tolyan amilyen. De nem kell ehhez gyilkosnak lenni, hogy az embert traumatizálja eg yéletre az anyja, ezzel olyan nő-képet fessen le, ami egyszerűen alkalmatlan egy épkézláb kapcsolat kialakítására.

Ugyan a szó szoros értelmében ezt nem tekinthetjük vele születettnek, hiszen valójában belenevelet, de mivel maga a hatás már a serdülőkor előtt megtörténik, azaz még a legelső szexuális laapú ismerkedés előtt, így gyakorlatilag alapállapotnak tekinthető.

Akárhogy nézzük, végeredményben maga a változás az incelben alakult ki. A fent leírt 3 pont alapján van ahol az incel áldozat, van ahol pusztán rossz pszichológiai kondíció, alacsony önértékelés eredménye.

Ez utóbbi - mármint az alacsony önértékelés - egyébként a legtöbbjükről elmondható, hisz a legtöbbjük saját magát is kapcarongynak tekinti. Ebben az a jó, hogy az alacsony önértékelés szintén egy taszító dolog párkapcsolati szempontból, így ezzel csak továb bnövelik a hátrányukat.

Ez egy pszichikai betegség. A kialakulásáért sok faktor felelős, ezért fölösleges általánosítani, de a szent meggyőződés, hogy más - mégpedig szinte az egész világ - a hibás a mi kudarcunkért, ez torz realitásérzékelésre vall. Nem csak az inceleknél, ez pl skizofréneknél is megfigyelhető.

Nem a hibás keresendő, mert azzal nem megyünk semmire. A megoldást kellene keresni. Egyénenként. Pszichoterápián.

13, nem tudom, nem ismerlek, konkrétan azon kívül, hgoy te vagy a 13-as, nem tudok rólad semmit:D

Deee amúgy ilyesmit senkiről sem állítottam.

12-es

4. Eset: nagyon ronda, taszito a kulseje.

Mintha a kulso miatti elutasitotsag ki lenne torolve a nok szotarabol. Mikozben mar tobbszor mondtak a szemembe, hogy bocs ronda vagy vagy tul alacsony vagy mindketto.

Természetesen a 2. változat a helyes. A határtalan női gonoszság tehet mindenről.

28/F/I

A folyamat:

Normálisan, egészséges psziché pszichével megkezdi a kamaszkort. Már az elején érzi, hogy hozzá másként állnak a lányok. Látja, hogy egyes fiúk milyen jeleket kapnak, és ő meg nem kap semmit. Aztán elkezd próbálkozni. Elutasítások. Kudarcok. Magány. Ez évek alatt folyamatosan tönkreteszi lelkileg. Próbál önfejleszteni. Tanácsot kér, olvas, próbál jobb lenni. Nincs eredmény. Betölti a 18-at, a 20-at. Még mindig szűz. Már rosszul érzi magát. Ha szóba jön a szextéma, feszengeni kezd. Jönnek a pszichés károsodások. Önbizalomhiány. Kisebbségi komplexus. Frusztrált. Depressziós. Szorong.

És meggyűlöli a nőket. Meg a sikeres férfiakat. Meg úgy az egész világot. És azt kívánja végül, hogy pusztuljon a világ.