Akit csak az tart vissza az öngyilkosságtól, hogy nem akar fájdalmat okozni a szüleinek: Az ő haláluk után mit fogsz tenni?

Én 7 évig voltam depressziós, többször voltam elég közel hozzá, hogy megtegyem, mára már szerencsére kigyógyultam.

Nem rég halt meg apám. Anyám még él...jó kérdés mit tettem volna, tennék (ha depressziós lennék). Nekem testvéreim is vannak és elég sokan szeretnek emberileg, barátilag.

Őszintén mondom, amikor én voltam depressziós és ittam rendszeresen azt gondolva ettől elmúlik (de nem múlt el) az járt a fejembe minek lennék öngyilkos? Ha úgy is mindegy, kipróbálom elkezdem kipróbálni a kábszereket.

A fűig jutottam, ami az első alkalom volt és teljesen beparáztam, rossz hatással volt rám abban a pillanatban. Amikor felkeltem rájöttem hogy az én problémám tárgytalan azokhoz az emberekhez képest akikkel elszívtam azt a cigit.

Ott rájöttem, hogy akiknek ez jó annak valójában milyen rossz lehet ahhoz képest hogy nekem józanul jobb mint beállva.

Ez tavaly ilyenkor történt. Minden tartozásom sikerült visszaadni, a családdal megbékéltem. Még csak 20

Normális, hogy ha elveszíteném őket (mondjuk most egy csettintésre), akkor nem csak azon gondolkodnék, hogy hogyan tenném meg, hanem előkészítenék mindent, feltenném utoljára magamnak a kérdést, hogy "biztosan ezt akarod?" És döntenék.

Önmagában van egy olyan, hogy könnyen megeshet, hogy 50 leszek mire tényleg esedékes lesz, már ha a szüleimmel nem történik valami baleset. Fogalmam sincs, hogy lesz-e türelmem várni odáig.

Ha kivárom annyi értelme lesz, hogy akkor láthatom, hogy meddig jutottam, így nem lesz ez a "mi lett volna ha?" dolog.

De sokszor elgondolkodtam azon, hogy van-e különösebb értelme annak, hogy megvárjam a távozásukat.

Engem tényleg csak ez tart vissza, addig még sok minden történhet velem mert most ötven év körüliek én vagyok 26.

Nem tudom hogy akkor hogy fogok gondolkodni erről a dologról, de akkor már jóval könnyebben meg fogom próbálni vagy tenni amikor olyan kedvem lesz.

Valószínűleg akkor majd nem lesz semmilyen gát hogy megtegyem úgyhogy félre állok majd valahol, be fogok piálni rendesen és a kocsimban ami akkor lesz össze fogok önteni pár dolgot, szépen hátra hajtom az ülést és ha minden olyan ahogy ezt leírják akkor pár lélegzetvétel után elalszok majd örökre.

De addig még sokminden történhet , az is lehet hogy addig megtalálom azt ami értelmet ad az életemnek és fel tudom dolgozni majd a traumáimat stb… de az is lehet h nem.

Fix az az hogy amíg ők élnek én nem tehetem meg mert ekkora fájdalmat nem okozok nekik mivel csak én vagyok nekik!!!

26/n

Szilvi