Elképzelhető, hogy incel közösséghez való hozzáállás változzon a közeljövőben?

#19 Ezt mind segítő szándékkal mondom, nem azért hogy beléd tapossak, de az amit írsz már-már nárcisztikus és beteges. Nem szólhatsz bele hogy kellesz-e másoknak, vagy nem. A világ nem körülötted forog, a saját egészséged a te felelősséged, nem pedig a nőké. Ha vonzalmat akarsz, akkor tedd magad vonzóvá.

Ha nem sikerül vonzóvá tenned magad, akkor így jártál. Ismerkedj más incelekkel, legyetek barátok, költözzetek össze, legyetek egymás támaszai, és akkor nem kell a magány miatti egészségügyi problémák miatt aggódnodnotok.

Nem csak az a megoldás, hogy parazitaként rászívod magad egy nőre akinek nem kellesz.

Nem csak nőre.

Erre a közösségre szívja rá magát, innen várja a szeretethiánya napi kezelését.

Mást nem is csinál, csak ezért ír.

Egyébként nem gondoltam volna, kérdező, hogy annyira előrehaladott a betegséged, hogy emiatt már a törvénnyel is képes lennél szembekerülni.

Nos: AKKOR majd megtapasztalhatod, hogy milyen az élet valójában.

Amíg csak itt hőbörögsz a fórumon, az semmi ahhoz képest.

Egyertelmu h egy jo csaj nemigazan jon ossze egy "nem szep" csavoval.. Sportolj vmit, adj a kulsodre tobbet es hagyd el a hisztit.

Am ez ugyanolyan mintha azt kerdezned h fog e valtozni a depressziosokhoz valo hozzaallas. Csak oket erdekli meg a csaladjat, baratait (ha vannak).

> Ja és egyébként a tudományokba azért ír kevés incel mert az itteni túlbuzgók mind átrakatják a kérdést.

Azért lássuk be, joggal. Nem tudományt érintő témáról van szó.

> A boldogsághoz való jogokban.

> Az emberi méltósághoz való jogban.

> …

Egyrészt az, hogy valamihez jogod nem jelenti feltétlenül azt, hogy az neked jár is, hogy azt más köteles neked biztosítani. Pl. az Alaptörvény szerint „Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához…”. Ez nem azt jelenti, hogy bárkinek kötelessége lenne téged foglalkoztatni, vagy köteles lenne téged az a cég foglalkoztatni, amit kiválasztasz, hanem azt jelenti, hogy nem vagy köteles ott dolgozni, ahol nem akarsz, illetve sem ember, sem törvény nem teheti teljesen lehetetlenné, hogy munkát vállalj. Vagy attól, hogy jogod van a véleménynyilvánítás szabadságához, az nem azt jelenti, hogy bármilyen véleményt be akarsz mondani a tévében, akkor kötelesek lennének ezt neked biztosítani, hanem azt, hogy törvény nem tilthatja meg, hogy a véleményed elhangozzon egy olyan médiumban, ami közzé is akarja tenni a véleményed. A jog lehetőséget ad, a feltételeket viszont neked kell hozzá megteremteni.

Ugyanígy a boldogsághoz való jog – ha létezne ilyen alapvető jog – sem azt jelentené, hogy bárkinek kötelessége lenne biztosítani számodra azt, ami boldoggá tesz, hanem azt, hogy ember vagy törvény nem teheti lehetetlenné azt, hogy boldog lehess.

Az emberi méltósághoz való jog sem játszik. Ez amúgy is egy kicsit gumifogalom, de általában azt jelenti, hogy nem ítélhetnek halálra, nem kínozhatnak meg, nem alázhatnak meg stb…. (Az egyedüllétben nincs semmi megalázó, számos ember vállalta az egyedüllétet, közben sikeresek és boldogok voltak.)

~ ~ ~

Másrészt minden szabadságjog addig tart, amíg nem sérti mások szabadságjogait. Pl. a tulajdonhoz való jogod is addig jog, amíg nem más tulajdonjogának a sérelmére szerzel tulajdont. Onnantól az már nem jog, hanem bűncselekmény (lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás és hasonlók).

> Nemi identitásod kifejezésében és megélésében.

Ebben nem akadályoz senki. A törvény biztos nem. Az, hogy Gizike nem akar veled szexuális kapcsolatba kerülni, az sem akadályozza meg, hogy úgy általában megélhesd a nemi identitásodat. Gizike nem akadályozza meg, hogy Julcsikával – ha ő akarja – ágyba búj, vagy hogy prosti nénivel búj ágyba, ha kifizeted az árát.

~ ~ ~

Bocs, ha keményen fogalmazok, de te nem megoldást keresel a problémádra, nem tanácsot, útmutatást kérsz, hanem siránkozol, nyavalyogsz. És gyanítom ez azért érződik más területen is, és ez bizony finoman szólva sem a legvonzóbb tulajdonság sem egy férfitól, sem egy nőtől. Ha nem párkapcsolatról, hanem mondjuk egy Ferrariról lenne szó, akkor nem siránkoznod kellene, hogy neked nem jutott. Attól biztosan nem lesz Ferrarid. Annak az útját-módját kellene keresned, hogy hogyan juthatnál egyhez hozzá, vagy hogy ahogy eddig próbáltad, az miért nem sikerült, mit csináltál rosszul.

Másik oldalról nem azt keresed, hogy mivel tűnhetnél fel jobb színben a másik nem előtt, hogy mit tudnál beleadni egy esetleges párkapcsolatba, hanem azt, hogy milyen elvárásaid és igényeid vannak egy párkapcsolattól. Nem arra koncentrálsz, hogy mit adhatsz, hanem hogy mit kaphatsz. Hát ezzel a hozzáállással nem sok párkapcsolat működne hosszútávon.

Úgy meg pláne nem, hogy az eddigi kudarcok miatt szemmel láthatóan kialakult egy ellenséges viszonyulásod a másik nemhez. Eszközként, legyőzendő akadályként kezeled a másik nemet.

A kérdésben azt írod, hogy nem érzed magad férfinak magadat attól, hogy nincs párkapcsolatod. Nem, nem attól kellene férfinak érezned magad. Nem élvezed az életet, mert nincs párkapcsolatod. Nem, az életet önmagban kell megtanulni élvezni, és az ehhez szükséges feltételeket megteremteni. Aki nem boldog, az mást sem tud boldoggá tenni. Aki nem áll meg egymaga a lábán, az másnak sem fog tudni támaszul szolgálni.

Én is voltam magányos éveken át. És ezt tanultam meg. Én ugyan nem estem abba a hibába, hogy a női nem képviselőit, vagy úgy a társadalmat, vagy bármi rajtam kívüli dolgot okolja a helyzetért, de eléggé céltalan és lehangolt voltam. Ahogy sikerült önmagában értelmes célokat kitűzni és ezekért lelkesedni is, és sikerült egyedül élőként is megtanulnom élvezni az élet adata örömöket, a párkapcsolat is jött hozzá. (Kellett hozzá az is, hogy kimozduljak a megszokott közösségemből, és találjak egy olyan másik közösséget is, ahol van lehetőségem új ismeretségeket – nem feltétlenül párkapcsolat céljából – találni.)