Megelőzhető lehetett volna a szegedi kettős gyilkosság?

52 a Szilágyi István azért nem bánt kesztyűs kézzel a fiával.... állítólag. Továbbá ő tudomásom szerint skizofrén volt. Azért ajánlatos különbséget tenni egy személyiség zavar valamit egy gyógyszerrel egyébként kezelhető skizofrénia között. Tehát azokat gyilkosokok akik mondjuk hangokat hallanak és egyebek ez nem azonos a mostani esettel feltehetően... Ilyen féltékenységi gyilkosságok amióta világ a világ vannak, és valószínűleg lesznek is.

Több már mint szerelem igen, nekem csak az nem tetszik hogy le van bagtellizálca, miközben igen is fontos, sőt az életben az egyik legfontosabb. Illetve hogy a beteges rögeszme nem azonos a gonoszsággal, illetve olyan gyilkossággal akiknek például a hangok mondanak valamit... ugyanis az említett Szilágyi István fiának elfogyott a gyógyszere...az egy egész más sztori.

Amikor odaköltözött a szomszédba, akkor már nagyon-nagyon meg kellett volna ijedni. Nem tudom, tudta-e a fiatal pár, hogy odaköltözött. Talán akkor megelőzhető lett volna, ha akkor felfogják ennek a jelentőségét. Bár nem tudom, mit tehettek volna.:( A rendőrség nem tudom, ilyen esetben komolyan vette-e volna, ha bejelentik. És ha igen, akkor sem állíthattak volna testőröket melléjük éjjel-nappal. De az az igazság, hogy nem is melléjük kellett volna, hanem megfigyelés alatt kellett volna tartani azt a pasit attól a perctől fogva, ahogy odaköltözött és akkor valószínű a fegyvervásárlás is kiderült volna időben.:(

Hogy ne lenne már jóval kisebb veszteség egy szerelem, mint egy szülő elvesztése? Fiatal emberről beszélünk, előtte állt az élet. Szakítottak vele? Ilyen kivel nem történt már? Keresett volna valaki mást... Aki ilyet művel az pedig nem szeret senkit, csak a birtoklási vágy hajtja az ilyet. Aki szerint pedig egyenértékű ténylegesen egy szülő elvesztése egy szerelmi csalódással az kérdezzen már meg egy árvát, hogy cserélne-e egy szimplán csak visszautasított emberrel. Eszem megáll...

A szülő mondjuk életed első max 20 évèben de inkább kevesebben játszik fontos szerepet. Valóban fontos, de mondjuk az hogy tehetetlen gyerkkènt ellátja minden fizikai szükségletedet az nem olyan mint egy társ akit jó esetben egy éltre választasz...és nem eszel mivel azt nagyon senki sem tudja befolyásolni. Tehát nem felmentető ezért a tettèrt szó sincs róla. De számomra a plédául a szüleim közel sem jelentenek annyit mint a szerelmem. Egyébként pedig itt biztosan valhol melyen és a szülő kapcsolatban kérésendő az ok, ami ilyen személyiséget formált benne. Tehát azzal értek egyet hogy úgy lehetett volna megelőzhető ha megfelelően szeretik, biztonságos és egészséges kötődèsű emberré válik. Ebben hibásak a szülők akár akaratukon kívül. Mert amikorra már beszűkült tudatállapotba került onnantól akárhigy mondjuk hogy felnőtt ember, azt így nem érthetjük meg mit élt át.

Az te vagy. A szülő nem csak 18 éves korig szülő... Kérdezz meg egy árvát, aki otthonban nőtt fel, nem cserélne-e bárkivel, akinek az a legnagyobb baja, hogy a Mucikája szakított vele. Ha neked a szülő = fizikai szükségletet ellátó személyzet, akkor csak sajnálni tudlak, (és elég sokat elárl a személyiségedről, nem túl pozitív irányban). Tudod, a szülő ezen felül óv, nevel, melletted áll egész életedben, fordulhatsz hozzá segítségért / tanácsért, stb. Mucika elhagyott? Keresek mást... Egy szülőt viszont nem pótól semmi és senki.

Nicolas nem hagyhat el csak Pistike ugyanis lány vagyok. Hát igen nekem nem ilyenek a szüleim, a fizikai szükségleteimet ellátták igen,de nem igazán alkalmasak arra hogy hozzájuk fordulhassak. Ezért nem tudom jól viselni a szakítást. A párom az akihez mindenbej fordulhatok.

Gondoltam, hogy a gyilkos osztálytársait megkérdezem, Facebookon, hogy milyen volt amíg egy osztályba jártak.