Neked van olyan ember az életedben akit szívből utálsz? Ha igen, miért?

Utálni nem utálom, mert azzal csak magamat mérgezném, de vannak akikre haragszom, mert hálátlanok és csak a pénzért "szerettek" v "szeretnének" minket.

Volt tanárok, akiket nem szabadott volna gyerekek közelébe engedni, lelki terrort alkalmaztak, megszégyenítés, megalázás volt mindennapi nevelési eszközük.

A volt férjem...

szabó szili tanárurat, igazán elmehetne a francba

A volt főnökömet.

Márta magyar tanárt, Győrben az Aporban tanít még.

Mindig megpróbálom meggyőzni magam, hogy én senkit nem utálok igazán, de ahogy a kérdést elolvastam egyből beugrott egy név, szóval sanszos, hogy bár nem szeretnék utálkozni egy ember azért mégis van. Ő pedig az egyik kolléganőm. Kétszínű, parancsolgatós, okoskodó, aki elvárja, hogy neki mindenki segítsen és ugrojon, ha neki vagy a feladatához kell valami, tőle viszont más hiába kér bármit nem érdekli. Mindenkinek adja a kistündért, közben meg, ha érdeke úgy szolgála gond nélkül tapos a földbe, sőt az sem áll tőle távol, hogy tönkre tegye más munkáját.

Nincs. Legalábbis most senki sem ugrik be. Van egy munkatársam, akit régen gyűlöltem, mert sunyi, manipulatív ember, de mára elfogadtam, hogy ő ilyen. Megtartom a tisztes távolságot, és teszek rá.