Kiábrándultam egy barátomból, kicsit szégyellem, volt már ilyen valakinek?
Lassú folyamat volt. Gimi óta barátok voltunk. Mindketten lassan elérjük a harmincat.
Mindig nagy arca volt, de ez sem zavart egy ideig.
Párszor megpróbált önállósodni, de végül mindig az anyjának kellett kisegítenie, tőlem is kért kölcsön párszor, amit nagyon nehezen adott meg, mivel mindig voltak fontosabb dolgok. Vett például laptopot, telefont, részletre, amit az anyja fizetett utána, erről mint kiderült már csak akkor szólt neki, amikor bajba került és nekem is tartozott. Mindig szidta a nővérét, hogy cseszteti a takarítás-munka miatt, komolyan megutáltatta velem a nőt, de aztán lassan rájöttem, ez sem egészen így van és hogy joggal van csesztetve. Kiderült, hogy a nővérétől is kéregetett pénzt, de az nem adott neki egy idő után, utána utálta meg.
Na mindegy, hosszú, lényeg a lényeg, lassan kirajzolódott egy pénzéhes, lusta, de jó életet élni akaró, együttérzés nélküli ember képe, aki az anyját nővérét sem kíméli, ha márkás ruhákról vagy élvezeti cikkekről van szó, de semmit sem segít a családjának, barátainak csak elvár. A durva, hogy nemrég hallottam közös ismerőstől, már a nővére sem beszél vele. Egy ideje nem veszem fel neki a telefont, nem tudom, gondolkoztam már, hogy mások mindig kitartanak a barátaik mellett, de ez nekem egyre furább.
Ti mit tennétek, ismertek ilyen embert?
válasza:Kedves kérdező!
Igen ismerek ilyen embert és a te helyzetedhez hasonlóan régóta ismerjük egymást. Nos igaz, hogy annyiban eltér a dolog, hogy az én "barátom" nem anyagi téren csinálja ezt hanem inkább érzelmi téren. Azaz őt mindig megkell érteni és elfogadni/szeretni de ő ezt viszonozni nem tudja és csak mindig elvárásai vannak. Persze anyagilag is élőskődik egy picit és semmi sem elég neki. Szerintem nem kell ez miatt megszakítanod vele a kapcsolatot. Szimplán állj hozzá úgy ahogy megérdemli. Viszont ha egy kicsit is normális az ember akkor persze nem szeretne lealacsonyodni erre a szintre. Vagy elfogadod ilyennek és valamilyen szinten elviseled vagy pedig nem foglalkozol vele tovább. Döntsd el te mennyire fontos neked a barátsága. Ha pedig meg csak haragszol rá azért amilyen akkor beszéld meg vele. Egy próbát megér. Ha nem értesz szót vele vagy ha abban a beszélgetésben még több olyat fedezel fel benne ami nem szimpatikus vagy esetleg még neki áll feljebb akkor nem fog bűntudatot kellteni benned ha teljes mértékben mellőződ.
válasza:Elolvastam amit írtál és a saját helyzetemre ismertem. Nekem is van egy ugyanilyen barátnőm. Bár mi még tizenévesek vagyunk, szóval nem ennyire durva a helyzet.
Mi a "barátnőmmel" 3 éve ismerjük egymást és nekem ennyi idő kellett, hogy kirajzolódjon, ahogy írtad egy pénzéhes, lusta, jó életet élni akaró ember. Ugyanez a helyzet nálunk is. Csak őt még a szülei eltartják, addig minden rendben van. Nála egyébként ez a dolog a tanulásban nyilvánul meg. Soha nem tanul, nem is értem mit hisz, hogy majd a semmittevéssel eléri a csillagos eget is, vagy mi?! Sokkal jobban teljesítek a suliban mint ő, megis mindig akkora arca van. A semmire. Állandóan bántott, neki ez csak egy játék volt, de részemről ez egyáltalán nem volt mulatságos. Élvezte, ha kínozhat és ha rosszul érzem magam.
Én otthagytam. Nem vagyok hajlandó egy ilyen emberrel egy levegőt szívni. Semmi értelme egy ilyen ember barátjának lenni, ha rád ez csak negatív hatással van. Az ilyen emberrel végleg el kell vágni mindenfajta kapcsolatot. Szerintem ez a legjobb megoldás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!