Inkább lennétek magányosak, minthogy álságos, felszínes barátokkal vegyétek körbe magatokat?

"Hogy ha elakarok menni vhová,akkor senki nem jön el.Akkor hívnak ha kellek vagy pénz kell, e mellett leszarják mi van velem."

Elvileg ez kölcsönös. Elvileg a felszínes barátságban KÖLCSÖNÖSEN kihasználjátok egymást. Amit ez a válaszoló ír, az ugráltatás/csicskáztatás.

Kedves Kérdező!

A kérdésed igen összetett és elgondolkodtató, a barátság igen összetett fogalom, és sajnos napjainkban egyre kevesebben tapasztalhatják meg az igazi barátság mivoltát.

A barátság két ember között közös szimpátia, közös érdeklődési kör, és egyéb olyan összekötő dolgok miatt jön létre, amelyek örömet okoznak a feleknek, ha együtt lehetnek.

Napjainkban rengetegen akasztják a barát titulust olyan személyekre, akik szimplán egy társnak nevezhetőek. Például osztálytársakra akikkel csakis az iskolában találkozunk, és a témakörök kiszáradnak az iskola és egyéb felszínes beszédtémákban; itt csupán egy társról beszélhetünk, akivel a kapcsolatunk egyből megszűnik amint az iskolát befejeztük.

Az igaz barátság nehezen alakul ki, és igen sokat kell küzdeni érte, viszont ha ez összejön akkor ténylegesen elmondhatjuk hogy van olyan ember az életünkben akire számíthatunk. Az igaz barátok mindig ott lesznek mellettünk, annak ellenére hogy hibázunk, vagy sokat veszekedünk velük; még a legnagyobb mélypontban is segítenek kievickélni.

Hogy az embernek legyen egy legjobb barátja, akivel mindent megoszthat, ismeri teljesen, és a legféltettebb titkait is elmondja neki, mindenki álma. Sokan gondolják azt hogy ilyen barátjuk van, mondogatják is egymásnak, viszont ha mélyebbre ásunk akkor rengeteg kapcsolatot hamar megtudunk törni. Azokból az emberekből, akik ma még "best friends forever"-nek titulálják magukat, másnapra akár idegenek is lehetnek. Amennyiben mindkét fél érzelmi csalódás nélkül lép túl a kapcsolaton nincs gond, viszont ha az egyik fél részéről tényleg igaz és egy életre szóló barátságról volt szó, akkor igencsak nagy lelki problémáról beszélhetünk. Ilyenkor elgondolkodunk azon, hogy valóban mi jobb: a magány, vagy időleges barátság, amelyről később kiderül nem is volt igazi. A kérdésre nehéz választ adni, és ezt mindenki maga döntheti el. Viszont fontos megjegyezni, hogy az ember társas lény, így egyedül nem sokat fogja bírni.

Két barátság megszakadását sok minden előidézheti: becsapás, árulás, kihasználás, konfliktusok, szexuális orientáció. A barátságok megszűnésének leggyakoribb oka az, hogy egyikük se érzi túl fontosnak a kapcsolatot, mert másképp lehetetlen lenne az elválás, hiszen azt akit feltétel nélkül szeretünk képtelen vagyunk örökké utálni, idővel megbocsájtunk és hiányolni kezdjük a társaságát.

Ezek az általános esetek, ezt látja sok-sok ember. Viszont ha mélyebbre ásunk, akkor rájöhetünk hogy az érzelmi hidegségnek, annak hogy kevés az igaz legjobb barátság az érzelmi intelligencia fejletlensége az oka. Manapság egyre kisebb a hangsúlya az érzelmi fejlettségnek, pedig ez a legfontosabb emberi tulajdonság, nélküle képtelenek vagyunk empatikusak lenni, felismerni mások gondjait és segíteni rajtuk.

Annak hogy miként tehetünk szert legjobb barátokra, sajnos nincs receptje. Szerencse kell hozza, hogy megtaláljuk a megfelelő személyt. Sokan egy életet élnek le ilyen "lelki-társ" nélkül. Egy biztos, ha kitartóak vagyunk, és látunk közös szimpátiát, akkor érdemes harcolni a kapcsolatért. Fontos az őszinteség és a problémák megbeszélése.

Üdvözlettel,

Anonim Pszichológus

2014-es kérdés.

Alapból ami fix s ott van: az az Én(ünk, mi magunk)

A saját életünket úgy kell megalapozni s felépíteni, ahogy mi szeretnénk s jó számunkra.

Mindez igaz a karrier, családtól kezdve egyéb emberi kapcsolatokig.

😁👌

Számomra nyűg tevékenységek és irritáló emberek szelektálva vannak s hátra hagyva, míg amik s akik fontosak figyelek rájuk.

Így van nyugalom s rendezett életem.

Viszont kedves kérdező, nem unod ezt a témát 2014 óta ? 🙃