Jogosan érzem magam baleknak? Ti mit tennétek a helyemben?

Van egy kolléganőm, akivel amolyan baráti viszonyban vagyunk. Nekem ő a bizalmasom, támaszom, de neki is én vagyok a lelki támasza, ezt így mondta szó szerint.

Néha eljárunk ide-oda (kiállítás, színház stb) kettesben. Neki van párja, de ő nem viszi el sehová, és még örül is neki, hogy én megteszem helyette...

Már korábban is volt egy elszólása kolléganőmnek, ami rosszul esett, tulajdonképpen úgy jött ki az egész, hogy én csak egy szamár vagyok, aki kéznél van (nevettek is rajtam a többiek)

Legutóbb telefonon beszélgettünk. Kollégák közül voltak, akik péntekre elmentek együtt iszogatni... Őt is hívták. Kérdeztem, nem-e lett volna kedve velük menni. Erre azt mondta, hogy nem, mivel XY is ott lesz, és ő neki nagyon tetszik, és már ezt önmagában megcsalásnak élné meg...

Értitek? Társasággal elmenni szórakozni, ahol ott van egy pali, már megcsalás. Velem kettesben elmenni színházban nem az... Ezzel úgy beletiport a férfiúi önbecsülésembe...

Vagy én reagálom túl?

Ti ezek után elmennétek a másikkal színházba (a jegyek már megvannak véve, de őszintén szólva sok kedvem már nincs hozzá...)