Hogyan dolgozzam fel ezt?

Megismertem pár hónapja egy szociális munkást a helyi Klinikán, akihez nagyon elkezdtem kötődni, barátként. Mikor ezt megtudta hogy milyen érzelmeim vannak akkor rögtön kezdett elzárkózni, és az fáj nekem hogy én egyszer se kaptam lehetőséget hogy átbeszéljük ezt, ő lezártnak tekinti a dolgot. Pedig tényleg nagyon türelmes voltam hozzá. De szakemberként neki tudni kell ezt kezelni, és felelőtlenül igérgetett, azt mondta keres másik szociális munkást nekem, most még azt mondja sajnos nincs. Úgy érzem nem kéne azért engem büntetni mert érzelmeim vannak. Hagy ne legyek én ezért hibás. Különben is ehhez két ember kell. Ő mutatott jeleket, amiből én gondolhattam ez lehet barátság. Ő egyoldalúan ír smst, vagy messengert, de arra nem ad lehetőséget hogy reagáljak. Hogy tudnék magamnak találni olyan segitőt aki kéthetente leülhetek beszélgetni egyet őszintén és tabuk nélkül? Mindenképpen férfi kellene, nőnek nem tudok úgy megnyílni. 32 éves vagyok amúgy , szkizofrén