Szerintetek túlreagálom, vagy jogos a felháborodásom?
22 éves egyetemista fiú vagyok.
Az életem során sok hullámvölgyön keresztül kellett mennem, ami miatt kb 20éves koromig elég antiszoc voltam.
Kb 2 éve szemléletet váltottam, próbálkoztam ismerkedni/haverkodni.
Segítségül vettem egy pszichológust is, akihez 2hetente járok már másfél éve.
Megannyi kudarc, rossz élmény, sikertelen barátkozási kisérletek után kb fél éve találtam egy társaságot ahová becsatlakoztam.
Azt azért hozzátenném hogy ezelőtt számos helyen próbálkoztam barátkozni, de valahogy ha össze is jött valami, akkor mindig felszínes maradt, pedig nem rajtam múlott.
Tehát jelenleg van egy társaság aminek tagjava vagyok. Kb mindenkivel haveri a viszony, egy fiúval (nevezzük Davidnak), meg szinte legjobb barátok lettünk. Rengeteg közös időtöltés és program van a hátunk mögött.
Régebbről csak 2 igaz barátom van.
Emelett van egy fiú, nevezzük Istinek aki korábban már számtalanszor csalódást okozott megpróbált vagy át is vert, nemegyszer.
Viszont kényszerből jóba voltam vele, hisz a két másik barátom a fővárosban tanul és keveset tudunk talizni.
Mindenesetre nem mély a barátságunk Istivel, csupán érdekből barátkozok vele, jobb híján.
Mióta betársultam a baráti társaságban már nem ks nagyon beszélek vele. Egyszer azonban elhívott találkozni, ahová elmentem.
Úgy alakult hogy ott volt a baráti társaságom is, akikhez odacsatlakoztunk.
Lényeg, hogy egy hosszú napra sikeredett, ahol jól elvoltam ismét az új haverokkal. Isti viszont nagyon nyomulós volt és végig csak avval a fiúval beszélt aki a legjobb barátom, Dávid. A végén kettesben elmentem Istivel kaját venni, amikor is azt mondta: én megyek vissza a barátaimhoz, te minek jössz? Kiderült utólag, hogy olyat is mondott Dávidéknak, hogy szórakozzunk má, piszkáljonak egy kicsit engem. Amit persze nem tettek meg.
Ezek után természetesen nem találkoztam vele, hiába hívott, kezdeményezett Isti.
Tegnap mondtam az új haverjaimnak, hogy elutazok a szüleimmel egy napra.
Mondeközbe Dávidnak folyamatosan írkál Isti.
Mikor ez Isti fülébe jutott egyből csapott a lehetőségen és elhívta Dávidékat találkozni.
Erről nekem csak utólag annyit mondott Isti este, hogy: Elmentem a barátaimmal szórakozni egyet, veled mizu?
Ekkor totálisan kiborúltam és közöltem Dáviddal hogy választjon, vagy én vagy Isti. Nem szeretném végignézni ahogy beivódik közénk és szétrombolja a barátságunkat.
Dávid szerintem túllihegem, nem lesz gond.
Szerintetek?
Köszi eddigi válaszokat!
Egyébként leírnátok, hogy ti mit tennétek?
Tehát azért legyünk reálisak és mérlegeljük mindhárom oldalt.
Én:
-Többször kamuzott rólam a barátoknak, próbált lejáratni, ennél a barátságnál is ezt kezdi.
-Van egy kialakult őszonte barátság Dáviddal, ami számomra borzasztóan fontos, mivel hány éven át keresgéltem, próbálkoztam.
-Félek hogy Isti közénk akar állni.
Isti:
- Lehet hogy teljesen őszinték a szándékai és csak barátkozni akar.
Dávid:
- lehet hogy neki szimpi Isti és csak barátkozni akar.
De ha Isti szándékai nem őszinték, csak magának akar jót és újból be akar kavarni, akkor én így jártam és tönkrement a nagy nehezen kialakított barátságom?
Túlgondolod, amiért meg is értelek, mivel 2 évig küzdöttél, hogy kialakíts barátságokat, nem süllyedtél magadba,nem zárkóztál be, kimozdulsz, mész, teszel érte. Hatalmas elismerésem.
Próbálj lazulni, ne vedd ennyire komolyan, mert hidd el, nem tesz jót. Jó úton haladsz. (Tudom, könnyű mondani, de hosszú távon kifizetődik.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!