Hogy viszonyultok azokhoz a barátaitokhoz, akikkel megszakadt a kapcsolat? A barátaitok voltak, vagy sem?

Tőlem kaphatsz magyarázatot, miért szakították meg veled a kapcsolatot: mert elviselhetetlen vagy. Már ennyiből lejön, képzelem, milyen lehetsz az életben.

Úgyhogy most már tudod. Szívesen.

Abban egyet értek teljes mértékben a kérdezővel, hogy nagyon nem szép dolog ghostingolni, mert nem képes őszintén eléd állni és megmondani kerek perec, hogy mi a gond és miért döntött így, hogy megszakítsa a "barátságot". Nekem ez annyira gyáva, kétszínű és önző viselkedés. Arról nem is beszélve, hogy közben a másik személy szétstresszeli magát, hogy miért történik ez vele mert nem tudja az okát és nagyon sokáig ezen agyal.

Megjegyzem, hogy ilyen velem is történt és szerintem jó pár emberrel, hogy csak úgy köddé váltak az akkor fontosnak számított "barát" és mai napig nem tudjuk az indokot, de ezt felesleges is lenne már erőltetni, mert tényleg magadnak többet ártasz...

De tény az is, hogy valahogy ezt meg kell tanulni idővel helyén kezelni, mert ezzel csak magadnak ártasz és felemészt. Úgy is az élet további embereket fog sodorni az életedbe és a későbbiekben biztosan akadni fog köztük olyan is aki értékes baráttá válik.

Szép volt, jó volt, akkor az barátság volt, voltak szép közös emlékek, de immár semmi közöm ahhoz az emberhez.

Ahhoz az emberekhez!

Mert sokan vannak!

Sajnos ez van.

Férfi létemre.

Nos most már csak a fitness járok.

A testépítés, futás és úszás.