Hogyan tartsam meg a régi barátaim, ha az évek alatt jóval sikeresebb lettem náluk?

Amikor egyetemista voltam kb. Bulizni nem tudtam elmenni pár baratommal akik mar dolgoztak.

Volt, aki kisegitett meghivott egy italra erre arra. De nekem nagyon nehez volt akkor. Nem voltam irigy, de szarul ereztem magam. Szóval tudom milyen a masik oldal, a sor vegen kullogni folyamatosan. Nélkülözni.

Mostanra 35 evesen ez megváltozott. Pár év nehéz volt egyetem után, de helyre álltam azóta. Lehagytam mindenkit anyagilag.

Az igaz barátaim ezzel nem foglalkoznak, de volt aki lekopott. Nehéz néha programokat szervezni, hogy mindenkinek penztarca barat legyen a dolog, de meg tudjuk oldani.

En biztos beszélnek velük errol, hogy mit erzek,mi lehet a bajuk, de előtte gyötrődnek, hogyan kommunikaljam, hogy ne legyek nagyképű. De egy próbát megér a baratsag miatt.

Volt, hogy leépítettem egy face-n folyamatosan dicsekvő, nagyképűsködő régen nagyon jó barátomat, de egyszerűen meghülyült.

Kb egész életében azt fogja kompenzálni, milyen lukból származik, és hogy semmire nem volt pénzük.

Most meg nyaralnak a világ létező összes helyén, újságcikkeket mutat, miben szerepelt, blogot ír, hogy milyen fasza gyerek, stb.

Mondjuk ehhez egy kis 160 centis kopasz ürge, valószínű ez a fők ok a fszméregetéshez.