Miért mennek tönkre a régi barátságok?

Ez tényleg nem barátság. Sajnos velem is ez történt, pedig még csak a 20-as éveim elején járok és sosem volt sok barátom, mindig a minőségre figyeltem mint a mennyiségre. De utólag rájöttem, hogy az ilyen kapcsolatok sem örökéletűek, csak mivel annyiban bíztam ebben a pár emberben, valahányszor véget ért egy barátság, mindig nagyon fájt.

Egyébként én is kerestem az okokat mindig, szerintem simán az elfejlődés az oka. Ha nincs közös pont, akkor ez előfordul.

Fölösleges bármilyen okot keresni, a kapcsolatok idővel többnyire megszakadnak legyen az bármilyen jellegű, az emberek eltávolodnak egymástól.

Ha szerencséjük van időel újra egymásra találnak de ez a ritkább eset.

Változunk, változnak, változnak a körülményeink.

Nekem az volt a legmegrázóbb, hogy akik iskolában (gimi, főiskola) napi 8-10 órát együtt lógtak, padtársak stb, ma már nem is kíváncsiak egymásra.

Most 3 barátom van, ők fiatalok, egyetemen ismerkedtünk meg.

A régebbi barátok nekem is ilyenek voltak.. Hagytam is őket. Volt aki elköltözött, a többség megházasodott és azért szűnt meg a barátság. Úgy tapasztaltam ha kapcsolatban vannak, a többségnek megszűnnek a barátok...

Volt akinek gyereke lett, onnantól kezdve csak a többi családossal állt szóba.

"Akkor senki nem marad velünk örökre?"

Örökre biztos nem. Amúgy nem is elvárható. Az ember folyamatosan változik napról napra, évről évre. A másik is ugyanúgy változik és nagy valószínűséggel más irányba.

Sajnos ezzel a kockázattal jár az élet. Nem mindenki marad benne örökké.

Változunk, máshogy alakulnak a dolgok.

Én ezt mindig úgy képzelem el, hogy van egy út, ami az enyém. Én azon sétálok és vannak más utak, amik párhuzamosan futnak az enyémmel egy darabig. Valahol hirtelen felbukkan és rövid ideig vagy akár egész hosszan, talán örökre párhuzamban fut az enyémmel, esetleg kis szünettel, de újra felbukkan. Minden út egy ember. És, addig vagyok vele kapcsolatban, amíg ugyanabba az irányba megy az utunk. (például suli, munkahely, bármi)

Ha szerencsénk van, akkor pont ugyanaz az irányunk lesz örökké, így a kapcsolatunk sokáig fog tartani, de amint olyan lehetőség nyílik, amivel már nem képes párhuzamban futni az enyémmel, úgy rögtön elkezd távolodni tőlem és talán annyira messzire kerül, hogy már nem is fogom látni többet.

Sajnos el kell ezt fogadni és keresni új lehetőségeket, esetleg megpróbálni párhuzamban tartani a két utat, mégha vannak mindkettőnek sajátosságai is, de ehhez az kell, hogy mindkét fél részéről ugyanaz az akarat legyen. Ha ez nincs meg, akkor sajnos véget fog érni a barátság. El kell fogadni.