Ha ki voltatok közösítve az iskolában, mi volt ennek az oka?
Fülem és az orrom miatt.
Zárkózottabb lettem, és a külsőmmel a mai napig nem békéltem meg.
Gimiben voltam kiközösítve. Eleve nagy volt az osztályban a klikkesedés. Kiközösítésem okai lehetettek: nem ittam alkoholt, nem cigiztem, nem jártam minden hétvégén buliba, beteg anyukám fontosabb volt bármi más, verseket írtam, amit az osztály faliújságjára ki is tettem, nem voltam gerinctelen kétszínű nagyp..fájú és rosszindulatú csaj.
Fősuliban már sokkal jobb volt, kedveltek, voltak barátaim. Munkahelyemen is minden oké, felnőttkoromra ez nem hatott ki. Csupán gimiben rossz közösségben voltam.
3. Az a hihetetlen, hogy semelyik tanár/szülő nem veszi ezt észre soha. Se egy osztálytárs, senki, egyszerűbb belerúgni abba, akinek amúgy is van baja. Színvonalas oktatás,- jó vicc.
Én mindig a kiközösítettekkel lógtam. :D
De túl kell lépned ezen, különben sose fogod megszeretni magad, ne hagyd, hogy ezek az emberek örökre a markukban tartsanak, azért, mert hülyék. Hidd el, erős vagy és lehet önbizalmad. Akár szakemberhez is fordulhatsz, egyáltalán nem szégyen, ha segít.
Nem olyan volt a stílusom mint az övék, anyagi helyzetem is sokkal gyengébb volt, illetve a tanulásban is rosszabbul teljesítettem. Eléggé zárkózott/önbizalom hiányos voltam emiatt, ha volt valami páros/csoportos feladat mindig egyedül voltam. Csak a középsuli vége felé sikerült túltennem magamat ezen, sikerült barátokat is szereznem, noha nem az osztályomban. Barátnőm még nem volt, ha az ellenkező nemből valaki közeledni próbált felém az agyam egyből "letiltotta" a dolgot, nem tudtam elképzelni, hogy bárki is úgy tekintene rám.
Ha valamit megbántam eddigi életem során az az, hogy egy pillanatig is törődtem azzal, hogy mások mit gondolnak rólam, hogy nem hívhatok át senkit, mert mi sokkal rosszabb körülmények között élünk, meg hogy nem merem elővenni a telefonomat, mert nem okostelefon mint a többieké meg ilyenek.
Mert fura voltam. És mert kellett valaki akit lehet piszkálni. És mivel a piszkálás volt a lényeg, meg a másikban kivetnivaló leresése, könnyű célpont voltam azzal hogy kicsit furabb voltam = nem annyira olvadtam bele a nagy tömegbe.
Max arra van hatassal hogy bezárkóztam, meg félénkebb vagyok.
Istenem, annyira átérzem amiket írtok. Annyira szomorú. Ezek valóban örökké megmaradnak bennünk. Nagyon sajnálom, hogy ennyi ember így járt.
Ahogy olvasom, egyik sem lenne ok arra, hogy tönkretegyék egy gyerek lelkivilágát!!!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!