Szégyen, ha introvertált vagyok vagy természetes dolog?

Hát, kérdező... ha továbbra is csak azzal foglalkozol, hogy ki és hogyan sért meg téged valamelyik írásával, az nem lesz jó senkinek.

Neked különösen nem lesz jó.

Én pl. ezek alapján úgy látom, hogy üldözési mániád van. Mindenki téged üldöz, nem?

Ezt úgy lehetne megtudni, ha elmennél pszichológushoz, ahogy mondtam, és megmutatnád neki ezeket az írásokat.

De ugye jól látom, hogy még csak véletlenül se fogod megtenni?

Ugye jól gondolom azt is, hogy ezt az írást is sértésnek veszed?

Na, ha tényleg így van, akkor már nagyjából menthetetlen vagy.

Akkor már csak egyet tehetsz: kérd meg valamelyik ismerősöd, akiben megbízol - HA van ilyen egyáltalán! - hogy olvassa el ő ezeket az írásaidat. Tuti, hogy akkor ő fog szaladni orvost keresni neked.

Ha egyetlen ismerősöd sincs, akivel ezt meg tudod tenni, akkor sajnos tényleg menthetetlen vagy.

A kérdező mentségére azért tegyük hozzá, hogy valószínű nem ilyen rossz a helyzet, mint aminek lefestjük (közöttük én is). Bár a kérdező meglehetősen antiszociálisan nyilvánult meg az azóta törölt válaszaiban, de ez itt a net, ahol anonim környezetben, írásban sokkal negatívabban hajlamosak megnyilvánulni az emberek, kevesebb önkontrollt szoktak tanúsítani. Nyilván ha a kérdező mondjuk egy osztálytársával/munkatársával folytatott volna beszélgetést, szemtől szemben nagy eséllyel nem mondaná azt a beszélgetőpartnerre, hogy hülyegyerek, vagy retardált barom lenne.

Tehát valószínű nincs itt semmiféle pszichiátriai esetbe sorolható viselkedés, csak a netes vitakultúra az – mint sajnos sokaknál –, ami hiányzik, hogy a neten is úgy nyilvánulunk meg a többiekkel, mintha azt szemtől szemben, névvel, arccal, az esetleges következmények mérlegelésével tennénk.

Ez még érthető lenne, bár nem szép dolog.

De én úgy látom, hogy a kérdező bármiféle hozzászólásból csak azt szűri le, hogy őt most bántják.

Eleve a kérdése is erről szól.

Ez pedig az üldözési mánia tipikus esete.