Hogyan kezelhetném a komplexusomat?
Az utóbbi időben nagyon megromlott a kapcsolatom apámmal. 2-3 hónapja nem beszélünk. Egy veszekedés miatt, aminek az lett a vége, hogy otthagytam őt. Azóta nem veszi fel a telefont, vagy ha mégis, nagyon lekezelő, rideg és barátságtalan. Számtalanszor próbáltam kibékülni vele, de nem tudok. Ez nem új keletű dolog. Gyerekkoromban is sokat veszekedtünk. Soha nem mutatta ki hogy szeret, nem éreztem, hogy mellettem állna. Soha nem is monda. Bármiért rajongtam, ő utálta. Bármit tettem, neki soha nem volt elég jó. Soha nem bízott bennem. Ha erre rákérdeztem, mindig azt felelte, csak beképzelem! Olykor, még azt is a fejemhez vágta, hogy soha nem akart gyereket.
Nos, az elmúlt néhány hónapban, arra döbbentem rá, hogy esetleg részben ezért is, de nem tudok férfi társaságban normálisan viselkedni. Feszélyezve érzem magam, zavarban vagyok. Nem volt rendes apakép az életemben. Arra jöttem rá továbbá, hogy a 35, 40 éves férfiak sokkal inkább keltik fel az érdeklőbésem mint a korosztályom. Sokat gondolkodom ezen mostanság, és érzelmileg igencsak a padlón vagyok. Soha nem volt rendes párkapcsolatom, mindig csak a ,,szerető" szerepet töltöttem be. Csak 1, maximum 2 éjszakás kaland voltam a partnereim szemében. Teljesen tanácstalan vagyok. Úgy érzem soha nem találok olyan férfit, akinek nem csak a testem kell.
Az értelmes, segítőkész tanácsokat, válaszokat előre is nagyon köszönöm!
19/L
A probléma gyökerében illetve lényegében azt hiszem nem tudok segíteni, de úgy sejtem, hogy azok az egy-két éjszakás kalandok mind 30 feletti férfiakkal voltak, nem?
A 30-40 éves (főleg 40 közeli férfinek) meg igazából 99%-ban szerintem eléggé rangon aluli egy késő tizenéves lánnyal együtt lenni, őt is jellemzi, meg akármilyen komolytalan is mint férfi, ő már valószínűleg egy totálisan más élethelyzetben van, más egzisztenciával, mást várna el egy komoly kapcsolatában mint amit egy 18-19 éves lány tud nyújtani..
És ezzel most nem téged akarlak leszólni/bántani, csak tényleg egy bőven 30 feletti férfi, általában csak komolytalan szándékkal közelít egy húsz éven aluli lányhoz.
Ha észrevennéd és mondjuk nem utasítanád vissza a korodbeli srácokat akkor biztos lenne esélyed egy normálisabb kapcsolatra. Igen, tudom, most kapnék 10 db választ, hogy de ők komolytalanok. Viszont ugyanúgy van egy rakat komolytalan idióta 30 feletti férfi is.
Apukád miatt együttérzek, én is hasonló helyzetben vagyok vele, már 10 éve.. Bár igaz, hogy szerencsére nem ilyen durván.
21/F
30 felettiek voltak.
Tényleg próbáltam nem elutasítani a korombelieket, de valahogy nem érzem magam jól mellettük. Nem tudok önmagam lenni, vagy ellazulni.
De nagyon köszönöm a választ! Sokat segített.
Igen, tudom hogy ez nem egy jó dolog, de egyenlőre nem tudom hogy tudnám megváltoztatni. Illetve azt tudom mit kéne tegyek, csak jelen pillanatban nem vagyok rá képes.
Azt is tudom, hogy csak magamat sanyargatom hogy még mindig keresem apával a kontaktust, de valahogy nem tudom elengedni! De épp itt az ideje a saját lábamra állnom.
A problémáid az apa komplexusból (apa hiányból) erednek, mivel a viszonyod az apáddal nullával egyenlő.
Nem ártana egy hozzáértő pszichhológussal elbeszélgetni.
Akár itt is választhatsz:
Vannak még olyan idősebb férfiak,akik valamiért megszenvedték az idősebb nőkkel való kapcsolatot vagy egyszerűen csak olyan lányra vágynak, akivel tényleg újrakezdhetik az életet. Én nagyon szívesen ismerkednék 19 éves lánnyal, de csakis komoly kapcsolatról lehet szó. 48 vagyok, nem érdekelnek az egy éjszakás kalandok. Lassan nem lesz már esélyem a családalapításra.
Szóval vannak ilyenek is, csak légy türelmes és megfontolt, akkor előbb-utóbb sikerrel jársz.
Te nálam még mindig szerencsésebb vagy, mert legalább azzal tisztában vagy, hogy mitől van ez veled. Én apukámmal mindig is nagyon jóban voltam, most is csodálatos a kapcsolatunk, mindig számíthatok rá, egyszóval tényleg tökéletes a viszonyunk. Igaz, hogy kiskoromban elváltak a szüleim, de ugyanúgy ott volt mindig apukám is, rengeteg időt töltöttem vele is, szóval nem igazán viselt meg, mert jól intézték a szüleim. Ennek ellenére az apám korabeli férfiak érdekelnek csak, képtelen vagyok a korombéli vagy kicsit idősebb srácok iránt vonzalmat érezni vagy bármi többet elképzelni. Nem is látom meg bennük azt, ami megfogna egy férfiben. Szóval én még csak a miértjét sem tudom, így még nehezebb kezelni.
20/L
Nem értem ezt a nagy problémát. Hiszen a korkülönbség mindig is létezett az emberi kapcsolatokban. Ez nem újkeletű dolog. Persze tudom, azzal jönnek, hogy az nem számít, de régen is volt, több száz éve, hogy 60 éves férfi elvett feleségül egy 17 éves lányt. Tudjuk az irodalmi művekből és egyes írók életrajzából is, hogy ez mindig is megvolt.
Egy szó mint száz: azok a lányok, akik idősebb férfiakhoz vonzódnak NEM BETEGEK! Természetesen ha úgy érze4d, hogy nem helyes, akkor próbálhatsz eljárni pszichológushoz vagy pszichiáterhez, aki talán tud segíteni, de kétlem, hogy mindenkinél hatásos lenne. Néha csak el kell fogadnunk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk! És kihozni belőle a legjobbat.
A kérdezőnek konkrétan: legyél megfontoltabb. Ha már úgyis az idősebb pasik jönnek be, az elején szögezd le, hogy nem érdekelnek egy éjszakás kalandok. Az olyanok egyből le is fognak lépni, de maximum a 3. randi után. Ezt tudom neked tanácsolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!