Hogyan bizonyítanád be, hogy Isten nem létezik?
válasza:
válasza:"A kérdező kommentje:
Szia. Örülök, hogy érdeklődsz. Kérlek, olvasd el ezt a rövidebb elmélkedést, természetesen ez még nem egy tudományos könyv, olyan is van, tudok neked ajánlani, de azért ez is elgondolkodtató lehet számodra."
Valamit nagyon félreértettél, kérdező.
Nem érdeklődöm, szkeptikus vagyok. Különösen, mikor bizonyítékok helyett ilyen butaságokat linkelgetsz be nekem.
Azt is elmondom, miért butaság ez.
Az evolúció elmélete, mint nagyon sok tudományos elmélet, nem végleges, lezárt, hanem találni benne még egy csomó megválaszolatlan kérdést. Ezt senki nem vonja kétségbe, ez ugyanolyan tény, mint hogy a Föld forog a Nap körül (jut eszembe, ezt már elismeritek, keresztények?).
Az evolúció elméletét lehet boncolgatni (kell is!), nincs ebben semmi kivetnivaló.
Csakhogy!
Egy tudományos elmélet részeinek vagy akár egészének tételes megcáfolása sem jelenti azt, hogy akkor nincs más megoldás, mint isten. Még ha valaki meg is tudná dönteni logikus érvekkel, tudományos bizonyítékokkal Darwin elméletét, nem jelentené azt, hogy hát akkor isten volt a teremtő.
Ez az egyik, amit nagyon sokan félreértelmeztek: isten létére nem bizonyíték az, hogy nem látunk, nem találunk más megoldást valamire!
Hogy a te példáddal éljek: ha kétezer évvel ezelőtt, Jézus korában valaki talál egy kvarcórát, mit gondolt volna? Ember ilyet nem készíthet! Isten műve! Ugye, hogy baromság?
És ha már az órás példánál tartunk. Hosszan fejtegeti a szerző, hogy mi a gond a Darwini elmélettel SZERINTE. Van ebben olyan, ami valós probléma, van, ami ostobaság és csak a biológiai ismeretek hiányára utal, és vannak szándékos csúsztatások is, de most nem ez a lényeg. Fogást keres a Darwini elméleten, ez így helyes, hiszen egy elmélet úgy lesz mindig közelebb és közelebb a tökéleteshez, ha megtaláljuk a gyenge pontjait és így tovább dolgozunk a tökéletesítésén - vagy beismerjük, hogy téves az egész és újra kezdjük nulláról.
Azonban ennek a demagóg, manipulatív műnek a szerzője egyszercsak fogja magát, és a többé-kevésbé logikus gondolatai után leír néhány akkora ostobaságot, ami csak az egészen elvakult, fanatikus hívőknek nem szúrja ki a szemét.
1: "A közös tulajdonságok egy közös Tervezőre mutatnak."
Ez kérlek akkora baromság, mint ide Lacháza. Szerinted a világ összes bögréjét ugyanaz az egy ember fedezte fel? Senki másnak nem jutott eszébe, hogy bögréből lenne jó inni a tenyerünk helyett? A kés szerinted egyetlen embernek jutott eszébe? Attól, hogy valami hasznos, még kialakulhat, létrejöhet több helyen is. Asztalt sem csak az IKEÁ-ban terveznek!
2: "egy 18. századi angol pap az élőlényeket órához hasonlította. Senki, aki talál a földön egy órát, nem arra gondol, hogy ez véletlenül jött létre. Az élőlények sokkal összetettebbek, mint a legbonyolultabb óraszerkezet. Az emberi test, sőt egyetlen sejt összetettségét képtelenség a vakvéletlennel magyarázni. Bizonyos a tervezettség."
Ez a másik. Ha valami túl bonyolult, akkor az csak isten műve lehet? Ugyan kérlek! Itt van egy akkora logikai baki, mint a Mount Everest.
Ez az igazán elszomorító ezekben a "művekben": hülyének néznek engem is, téged is. Kettőnk között az a különbség, hogy én objektíven olvasom, és látom, ha palira akranak venni, látom, amikor bődületes baromságokra vált a szerző. Te nem.
Ezért mondtam már az előző hozzászólásomban: Az nem bizonyíték, hogy "valamit nem értek, tehát isten műve".
válasza:" látom, amikor bődületes baromságokra vált a szerző. Te nem."
Ne ródd ezt fel a kérdezőnek, hisz nincs könnyű dolga. 30 éve Däniken írásaiban fedeztem fel egy érdekes trükköt, és azóta számtalanszor megfigyeltem más áltudományos művekben.
A szerző bizonyított, vagy könnyen bizonyítható, mindenki számra közérthető tényekkel indít. Mintha azt mondaná: 3x3=9
Az olvasó önkéntelenül is ellenőrzi, mérlegre teszi, amit olvas, és azannyát! Tényleg annyi! Aztán a szerző azt állítja, hogy 3x9=27. Stimmel! 3x27=81 Gyors fejszámolás; valóban annyi. 3x81=243. Tud ez a faszi! 3x243= 729. Vitathatatlan! 3x729= 2177. Na, ehhez már számológép kellene, de eddig is igazat mondott, hiszek neki. És már be is vitte az olvasót az erdőbe.
válasza:Nagy a világegyetem, és rengeteg olyan kérdés van, amivel napjaink tudománya jelenleg nem tud mit kezdeni. Ilyenkor a hívők rögtön kapnak a helyzeten, hogy lám, lám, ezt csak úgy lehetett, ha valaki odaföntről megalkotta. Rendben, legyen, csakhogy ezzel nem oldottuk meg semmilyen kérdést, csupán eggyel odébb helyeztük. És akkor kezdődik elölről minden: Van nekünk egy eggyel feljebbi isteni világunk. És akkor az Istent vagy isteneket - kinek ahogy tetszik -, ki a bánat pakolta oda, mit tudom én 6000 évvel ezelőtt? Azok csak úgy kifejlődtek maguktól a jó levegőn? Mert ha igen, akkor az pont olyan dolog, mint egy materialista világkép. De ha nem abban tetszenek gondolkodni, akkor azt az Istent is meg kellett, hogy teremtse valaki még feljebbről, meg azt is, és így tovább... Szóval azzal, hogy a világ megérthetetlen dolgait átruházzuk valaki másra, azzal még pontosan ugyanúgy nem lett megoldva semmi, csak kikerülve, és eggyel odébb rakva.
Ez az okfejtés persze nem fogja bizonyítani a világnak se az ilyenségét, se az olyanságát, de azért bátorkodtam felhívni erre a gondolatmenetre a figyelmet.
Szia. Hát, igen, az érdeklődést magam sem ugy értettem, hogy érdekel Isten, mert látszik, hogy nem. Érdekel a téma, s ez jo. Amint mondtam, ez nem egy tudományos mű, ez egy kereszteny kissé elfogult írása, de ugy gondolom, te sem bírsz objektív maradni, sőt , véleményem szerint nincs abszolút objektív személyiség.
Azért érdemes mégiscsak a teremtés és evolúció elletntével foglalkozni, mert, amint már elhangzott, az állítás megszületett. " Kezdetben Isten teremtette..." Ez vagy igaz, vagy nem. de ha Darwin elmélete sehol sem igazolható(szerintem) (és erről vannak tudományos könyvek is), mindamellett A fajok eredete rendkívül sötét talajt adott egyes vezetők filozófiájának, és örvendetesen fogadták azt( Hitler, Sztálin) , mi okunk lenne ragaszkodni egy ilyen elmélethez.
Ellenkező oldalon mi okunk lenne ragaszkodni a teremtés elmeletéhez, ha ebből sok rossz szármeznék. mondjuk tegyük fel, közvetetten idekpscolható az egyházi kegyetlenkedések, visszaélések, szörnyűségek, ám ezek a jelenségek Isten agy egyházak nevéhez kapcsolódóan születtek, mégsem Isten Igéjevel összhangban.
Számomra nyilvánvalóan következik mindebből, hogy Isten nem létét vagy létet értelmetlen, vagy lehetetlen pusztán tudományosan megkozelitenunk.
ezért is van értelme az alkérdésnek. Engem senki sem győzött meg ilyesfajta érvelésekkel, mint a fentiek, mert védeni akartam az igazam. Am mikor hiteles keresztény emberekkel találkoztam, egyszeriben hitelt adtam Isten igéjének is, és ettől fogva hagytam, hogy Ő bizonyítson be rajtam s körülöttem mindazt, amit állít.
Engem csak tényekkel es ésszerű érvekkel lehet meggyőzni, de nem gondolom, hogy ami látható vagy hallható stb., az egyedüli valóság.
Nem tudlak meggyőzni es nem is akarlak bizonyos szempontból.
De gondolatot érdemes cserélni erről. elgondolkodtató az is, miért állítottak ilyet az alábbiak:
Először is: a legtöbb hívő tudós nem fideista, tehát Istenről, hitről, vallásról való megnyilatkozásaikat nem tekinthetjük az általuk művelt tudományágtól teljesen független megnyilvánulásoknak. A hívő tudósok hite mélyen az általuk művelt disciplinából fakad. De ezt nem nekem kell bizonygatnom, valljanak erről inkább ők:
„Állandó megfigyelés, valamint a világ szerkezetének isteni bölcs rendjével fenntartott értelmi kapcsolat következtében ki ne csodálkoznék el mindenek Teremtőjének nagyságán.”
(Nicolai Copernicus, 1473-1543)
„A fizikai törvények belül esnek az emberi szellem felfogóképességén. Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket.”
(Johannes Kepler, 1571-1630)
„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.”
(Isaac Newton, 1642-1727)
„Isten létének legmeggyőzőbb bizonysága… az a nyilvánvaló harmónia, amely a világegyetem rendjét fenntartja, és amelyben az ott élő lények megtalálják mindazt, … amire szellemi és fizikai fejlődésükhöz szükségük van.”
(André Marie Ampere, 1775-1836)
„Intelligencia és jóakaratú szándék meggyőző bizonyságai vesznek körül bennünket, mutatják nekünk a természet teljességét egy szabad akarat munkáján keresztül, és tanítják nekünk, hogy minden élőlény egy örök teremtő-kormányzótól függ.”
(William Kelvin, később Lord Thomson, 1824-1907)
„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket.”
(Ernest Rutherford, 1871-1937, Nobel-díj (fizika), 1908)
„Csak a tudomány vagy a vallás terén iskolázatlan emberek gondolhatják azt, hogy ez a kettő szemben áll egymással.”
(Paul Sabatier, 1854-1941, Nobel-díj (kémia), 1912)
„Abból, amit a tudomány tanít nekünk, arra a következtetésre juthatunk, hogy a természetben emberi léttől független rend van, olyan értelmes rend, amelynek a természet és és az ember alá van rendelve. Mind a tudomány, mind a vallás Istenbe vetett hitet kíván. A hívők számára Isten van kezdetben, a fizikusoknak pedig Ő van minden megfontolás végén. Az előbbiek számára Isten a bázis, az utóbbiaknak a világ minden megfigyelésének koronája. Amikor mi Istennek tulajdonítjuk a jóság és a szeretet tulajdonságain túl a mindenhatóságot és mindentudást, akkor az Istenhez menekvés a vigaszt kereső embernek igen nagy biztonságot, boldogságot nyújt. Bárhová nézünk, sohasem találunk ellentmondást a vallás és a tudomány között, inkább tejes összhangot minden lényeges pontban. Vallás és tudomány párhuzamosak, és a távoli jövőben ugyanahhoz a célhoz jutnak. Ennek megvalósítására legjobb, ha állandóan törekszünk a tudomány lényege és célja, és a vallásos hit megértésére. Akkor egyre világosabb lesz az, hogy bár a módszerek különböznek, mivel a tudomány általában az értelemtől függ, a vallás pedig a hittől, a haladás értelme és iránya teljesen megegyezik. A vallás és a tudomány állandóan vállvetve küzd a kételkedés (szkepticizmus) és a vaskalaposság (dogmatizmus), az istentelenség (ateizmus) és a babona ellen, és a mottó, amely örökre jelzi ennek a küzdelemnek az irányát: ’oda, Istenhez!’”
(Max Planck, 1858-1947, Nobel-díj (fizika), 1918)
„Az isteni első intuitív megérzéstől az Isten létezése felőli meggyőződésig a tudománynak lényeges szerepe van.”
(Erwin Schoedinger, 1887-1961, Nobel díj (fizika), 1933)
„Azok, akik megpróbálták eltörölni az isteneszmét, szégyenletes és tudományellenes munkát folytattak. Én az akkoriban divatos kételkedéssel léptem a felnőtt korba, és 30 év laboratóriumi munkájába került, hogy meggyőződjem róla: pontosan azok csaptak be szándékosan, akiknek az lett volna a kötelességük, hogy megvilágosítsanak engem, legalább saját tudatlanságuk elismerésével. Én erre a hitre a biológia és a fizika ösvényeit kutatva jutottam el; meg vagyok győződve róla, hogy bármely gondolkodó tudós számára lehetetlen, hogy el ne jusson erre a következtetésre, hacsak nem vak és tisztessételen.”
(Pierre Lecomte du Noüy, 1883-1947, biofizikus, a sebek gyógyításának fiziológiáján dolgozott.)
„A tudomány erősíti a vallásosságomat. Minél jobban kapcsolódom a fizikai világhoz, annál jobban hiszek az Isten valóságában.”
(Hubert Aleya, a Princetoni Egyetem kémiaprofesszora)
Ez a felsorolás korántsem teljes.
válasza:Jelenleg egy két alapelvről tudunk a világunkról, amelyek majdnem mindenre választ adnak: minden elemi részecskékből áll, az emberek lebonthatók szerendszerekre-szervekre-szövetekre-sejtekre, a gének és a DNS fontossága. Persze ezek mellett sok más fontos dologról is tudunk, de ha usten ilyennek teremtette a világot, akkor miért nem tesznek az evangélisták egyetlen említést sem az alábbiakról. Jézus miért nem rögtön ezzel kezdte, mikor a megszületett?
Persze az felmerülhet bennünk az a kérdés is, hogy valakinek mégis csak gondolkodásra jellett bírni az embert. Erre is van egy nyakatekrt magyarázatom (bár hozzátenném, hogy nem nyakatekertebb az ádám és éva verziónál):
Mint tudjuk hat élettevékenységet állapíthatunk meg, mely minden élőlényre (belértve az egysejtűeket) igaz: légzés, mozgás, tápanyagcsere, kiválasztás, szaporodás és információcsere. Tehát alapvető biológiai általános iskolai tananyag, hogy m3g a sejtek is képesek információcserére. Az agy sejtei folyatosan továbbadják egymásnak az információt, így eljuttatva azt a test minden pontjába. Ezt nevezzük gondolkodásnak. Az érzelmeket pedig egyszerűen belünknevelik.
Ezek persze mind csak bizonyított tényeken alapuló feltételezések, csak be szerettem volna mutatni, hogy nincs szükség vallásra ahhoz, hogy egy-két dolgot megmagyarázzunk...
válasza:Ti hitetlen gyaurok!
A poklok poklán fogtok elégni!
Hogy az isten húzzon benneteket a fakeresztre!Mjad fogtok még imátkozni hozzám, de hiába mert én csak szarok erre az istemesére!
(ISTEN)
válasza:#18
A Bibliának nem célja, hogy az ember tárgyi tudását bővítse. Sőt, kimondja hogy a tudás önmagában nem boldogít, a tudomány fejlődése lelki értelemben nem viszi előre az embert.
„…Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.” 1.Kor 13,2
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!