Volt már halálfélelmed?

Naná hogy volt. December 23-án úgy tört rám a halálfélelem mintha belémszúrták volna. Nem tudom minek a hatására, de olyan lettem mint a zombi.A karácsony meg a Szilveszter is ilyen volt...rendesen depressziós lettem és állandóan reszkettem és nem tudtam másra gondolni csak a halálomra meg hogy mi lesz velem ha majd már mindenkim meghal én meg egyedül maradok és egyedül halok meg...Igaz akkor épp a tv-ben a Múmia ment és lehet hogy ennek hatására gondolkodtam el a halálról, csak aztán rendesen depressziós lettem és a két ünnep között szószerint idegösszeomlást kaptam és nem tudtam abbahagyni a sírást(még jó hogy anyámék a közelben voltak...)

És bakker még csak 15 voltam...

Egyszer durván volt, amikor több ismerősöm is( nagymama, idősebb ismerősei a családnak) az intenzívre kerültek infarktussal. Szóval akkoriban pánikrohamok törtek rám, egyik délután( nyár volt és hőségriadó) furán éreztem magam és megmértem a vérnyomásom a ketyegőm 170/percet vert. Na akkor olyan halálfélelmem volt mint még soha életemben.

Komolyan azt hittem itt a vég és felrobban a szívem. Hál istennek 2 óra múlva már 72 volt, illetve lehet hamarabb is, mert csak két óra múlva mértem meg ismét. Az alatt a 2 óra alatt öregedtem 10 évet.

Persze már többször kivizsgálták a szívem és makk egészséges csak ilyen idegi eredetű volt akkor a magas pulzus( nagyi,intenzív,halál)

Nem rég csak úgy vettem levegőt, hogy erőltetve, szóval nem jött reflex szerűen, hogy akkor most ki, be, ki be, hanem rendsen irányítanom kellett, hogy ki be. Beképzeltem minden tüdőbetegséget, halálos kórt. Eltöltöttem így pár napot, kikészültem idegileg. Az ájszakák voltak a lerosszabbak. Nem mertem elaludni, mert mikor kicsit elbóbiskoltam, akkor levegőt is elfelejtettem venni, mert ugye akkor már nem tudtam arra figyelni, hogy ki, be. Felriadtam mindig. Aztán 5 órát feküdtem az ágyban ébren teljes sötétben, az életemről gondolkodtam, hogy holnap már biztos nem kelek fel, és hogy mennyire szeretek mindekit. Aztán azért aludtam el, mert már nem bírtam tovább fent lenni.

Hál' Istennek, ez megszűnt. (Amúgy biztos csak a fejemben volt, hogy nem tudok levegőt venni, mert mikor erre gondolo, akkor ugyanaz van, hogy irányítanom kell tudatosan, különben megfulladok.)

18/L