Szerintetek baj ha ennyi idősen "képzeletbeli" barátom van, és inkább élek a képzeletvilágomban mint itt? Vagy megőrűltem?

16 éves vagyok, lány. Szinte a nap 24 órájában(persze néha kihagyásokkal) de ott élek... Amit tudni kell rólam, zárkózott vagyok, már évek óta, amióta megszülettem. Soha se voltak barátaim, igaz vágytam rájuk, de hát nem találkoztam egy olyan emberrel sem akit barátnak képzelnék. Régebben is volt képzeletbeli barátaim, akik ilyen fura szörnyeknek "mumusoknak" képzeltem... Aztán ez később feledésbe merűlt... Majd újra előjött 12-13 évesen, hogy már egy távolról érkezett idegen űrlénynek képzeltem magam, vagy állatnak, és tesómnak mindig arról meséltem mit csináltam pl. Űrlényként(tudom hogy gázúl hangzik).. Majd évek múltával ez is abba maradt, viszont mára már kialakúlt egy olyan képzeletvilágom ami más emberek ha bele kerűlnének, ordítva menekűlnének onnan... Mert igaz nekem nem szörnyű, de nektek lehet az lenne( gyilkosságok, gyilkosok, szörnyek) a képzletevilágom olyan mint egy óriási könyv, melyben különböző történetek vannak cselekményű történetek vannak, viszont egyben mind megegyezik. A gyilkolásban. Van hogy egy gyilkos kannibál vagyok aki kannibálokkal lakik az erdőben, egy másik történetben zombiekat gyilkolok, egy másikban egy mután szörny vagyok, míg a most megalkotott történet arról szól, hogy egy Mister Spooky nevű mumus kezd terrorizálni, gyilkoságokra kényszerít, majd mintha belém szeretne... Nos a lényeg összesítve. A képzelet világom mit tudom én százaléka, gyilkoláson, beteg és perverz szexualitáson, kínzásokon,szörnyek, negatív dolgok teszik ki. Úgy érzem hogy az én világomban minden jó nekem, ott tényleg igazán boldog lehetek, ott nincsennek az idegesítő családom, osztálytársaim, ott azt tehetek amit akarok, következmények nélkűl, ott én parancsolok, én uralkodok mindenki felett, ott én vagyok az Isten... Persze most vegyük a valóságot. Ott egy csendes, abnormális, fekete ruhákban , meg acélbetétes bakancsban járkáló csaj vagyok... Ha suliba vagyok nem beszélgetek senkivel, ott mindenki idióta és ostoba, hülye. Tele egymást majmolókkal. Tegnap este gondolkodtam, magamon, mert elég régóta érzem azt hogy figyelnek, néha hangokat hallok, mint a múltkor( űltem a teremben suliba és egy démoni torz hangot hallottam, olyan fura volt egyszerűen lesem tudom írni hogy van ez...) oké, meg még annyit hogy képtelen vagyok mit kezdeni a bennem felgyülemlett agresszivitással, embergyűlölettel hogy már sokszor csináltam hülyeséget, viszont a múltkor felmerűlt bennem az, biztos, mi van ha van egy gonosz dolgom... Úgy értem valami írányít, nap mint nap figyel(pl tegnap is) nem is olyan régen vagdostam magam, hogy boldog legyek, de olyan fura volt... Mintha megszállt volna az... Egyébként még hozzá tenném imádom a horrort, a rajzolást(általában a képzeletbeli lényeimet rajzolom le meg legutóbb újdonsűlt barátomat Mister Spookyt)... Na mindegy... Szóval akkor most ez normális Dolog, vagy mi a lónak a micsodája ez?!