Nincs kebel-barátnőm, ezért képzeletbeli barátokkal, és az én világomban élő embereknek történeteivel szórakoztatom magam! Ez normális vagy nem?
Szóval van a gondolatomban egy család, akiknek az életét elterveztem, berendeztem őket egy amerikai házba, ahol élik mindennapi életüket. Ezek az emberek léteznek, nincs kedvem részletezni, hogy kicsodák ők, csak találtam egy ilyen családot, akik Amerikában élnek, négy gyerek két szülő, keresztény család, és egy kisfiú a főszereplő az egészben, de az egyész családról, na meg a rokonságról is szól a történet. Minden elképzeltem magamban, csak a szereplők kinézetét kicsit megváltoztattam, meg olyan dolgokat képzelek róluk, amik nem valósak, csak én találok ki hozzájuk történeteket. Azért csinálom ezt, mert nincs olyan barátnőm, akivel teljesen megértjük egymást mindenben, és ezért szórakoztatom magam ezzel. Kb. 1,5 éve kezdődött. Ezek amiket képzelek róluk, legtöbbször szomorú történetek, vagy csak szimplán szeretetről szólnak, hasonló.
Ez normális? Vagy nem? Depresszió, esetleg valami más? Segítsetek kérlek!
Ja és 12/L.
Sokszor szomorú vagyok, és amikor ezeken a történeteken gondolkodom sírok, olyan szomorúak! Nem tudom miért van ez, elég furcsán is viselkedtem mostanában!
válasza:én pont ilyen vagyok,csak nekem más a torténet.egyébként én nem tartom furcsának emiatt magam,lehet azért,mert amiota az eszemet tudom ilyen vagyok.és ha megunok egy ilyen torténetek akkor kitalálok valami ujjat,és azt évekig tervezgetem,aztán jon egy ujabb,stb. :)
14/L
válasza:Én is csináltam. :) Egy időszakban csillagoknak adtam nevet, úgy gondoltam, ők halott kisgyerekek, akikkel tudok barátkozni, beszélgetni. Sokat álltam az erkélyen, és gondolatban beszélgettem velük.
Aztán egyszer volt egy álmom, hogy ismertem egy amerikai kisfiút, aki versenyszerűen úszott, én az ő családját ismertem meg később gondolatban, és sokat voltam "velük", játszottam a kisfiúval. Veled egykorú voltam.
Most már felnőttem, egészséges, normális 27 éves, családos nő vagyok. :) Nem jártam pszichológushoz meg hasonlók. Egy idő után elmúlt. (Bár bennem is felmerült sokszor akkoriban, hogy normális-e ez.)
válasza: válasza:Én is el szoktam játszani :)
Az ez előttinek: Az, hogy érett a fogalmazásmódom, mire érted? Pozitív vagy negatív dologra? Miért ijedtél meg?
válasza:Semmi baj nincs ezzel.
Élénk fantáziád lehet. Akár le is írhatnád ezeket a történeteket. :)
Ennyi idősen én is ezt csináltam, csak le is írtam.
Aztán többen is mondták, foglalkozhatnék írással, van hozzá tehetségem. Színes a fantáziám, és jól fogalmazok.
Ha gondolod, próbáld meg Te is! :)
Tervezem. :))
El is fogom majd kezdeni, ha lesz szabad időm, de most inkább a tanulásra koncentrálok még. Majd tavaszi és nyári szünetben. :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!