Mit tegyek ha nem érzem jól magam fiúként?
Már belebetegedtem abba, hogy állandóan úgy érzem, mintha rossz testbe születtem volna.Mindig arra gondolok, hogy a lányoknak sokkal jobb az életük, mert ők könnyen találnak maguknak párt, elég ha jól néznek ki, és ők bármikor bárhol azt csinálhatnak amit akarnak, fiúként pedig ha jól néz ki valaki, akkor sem talál magának egy lányt, ha nem népszerű és menő.Általánosban nem éreztem így egyátalán, mióta gimnáziumba járok azóta járnak ilyen gondolatok a fejemben, és hogy bárcsak nemátalakító műtétem lehetne, és eleinte nem volt ilyen súlyos, de mostanában már arra is gondolok hogy megölöm magam, és a következő életemben lány leszek.Már annyira beidegződött ez a gondolat, hogy minden másodpercben arra figyelek, nehogy valami nőies mozdulatot csináljak, mert én nem vagyok menő, és leb...iznának vagy ilyesmi.Így is mostanában túl nőiesen viselkedem.De 1-8ban sosem volt ilyen, ez csak ebben az évben kezdődött.És kikészítem vele magam.Már beszélni is alig merek, mert rájöttem hogy a hangom is nőies, és félek már mindenkitől és mindentől, és teljesen lányként érzem magam.Szerintetek mi volna a megoldás?Miért jó egyátalán fiúnak lenni?Tudom hogy nincs mit tenni, mert ennek születtem, és ez vagyok, de úgy érzem hogy semmit nem tudok tenni, mert már ez örökre így lesz, és álca mögött kell leéljem az életem.Van valami megoldás, hogy ne érezzem így magam?Vagy hogy elfogadjam, hogy fiú vagyok és úgy is viselkedjek, és jól érezzem magamat a bőrömben, és ne legyenek többé ilyen gondolataim? És hogy a viselkedésem is nemhez illő legyen, és hogy ne kelljen féljek minden cselekedetemnél?Vagy ez nem változtatható?Olyan megoldásokat nem kérek, hogy osztályfőnöknek vagy iskolapszichológusnak beszéljek erről, mert egyikben sem bízom, barátaim pedig csak olyan haver szinten vannak, vagyis inkább többségben lányok, de senkiben nem bízom annyira, hogy ezt megbeszéljem velük.Főleg a szüleimben nem, ők szóba sem jönnek.Szóval egyedül kéne tennem valamit, akármilyen terápia, amit egyedül tudnék csinálni, vagy akármit, amit tudtok, bármilyen segítség jól jön.
És aki utálkozó választ akarna írni, azt úgy sem fogom figyelemben venni, de minden segítséget elfogadok tényleg.
Szió!
Amikor elkezdtem olvasni a szöveget amit írtál attól féltem kicsit, hogy a homoszexualitáshoz fogsz kilyukadni (nincs bajom velük, ismerősöm is van nem egy), de szerencsére nem így történt.
Ugyanazt éled át, amit én éltem meg 14-16 évesen lányként: a fiúknak sokkal jobb meg blablabla.... Ez egy butaság. A leírásiodból ítélve te is olyan 16-17 éves lehetsz max. Nincs semmi gond, most alakul ki benned minden, ami a fiúkról, lányokról szól, nem vagy sem bolond, sem torz.
Elmesélem a saját történetem, abból megérted, hogy mi van veled :)
14 évesen elkezdett érdekelni mindkét nem, hogy hogy viselkednek, miket csinálnak, kinek miért jó. Szép lassan oda jutottam, hogy fiúként bizonyára jobb az élet: Bármikor saras lehetsz, autókkal játszhatsz, lehet gördeszkázni és nem ciki például a rágott köröm(annyira). Lányként viszont oda kellett figyelnem, hogy mit veszek fel, megfésülködök-e (közben a kócos srácok tök jól néznek ki), kinéztek a lányok, amiért én távirányítós autóval játszottam és homokoztam még hetedikben is, ahelyett, hogy IM-et olvastam volna és a bizsu-őrületbe csatlakoztam volna. Mindig fiúkkal barátkoztam (barátkozom is) és fiúsan viselkedtem, de ettől még lány voltam.
Későn érő tipus vagyok, így az alakom is még elöl-deszka-hátul-léc volt 8. év végén.
Aztán jött ez a szinte depressziós korszak, hogy én rossz testben vagyok, meg apu is fiút akart két lány után meg a hangom is mély, férfias. Nyominak éreztem magam.
De elkezdtem gondolkozni, hogy ez lehet, hogy butaság? Hiszen szépen mosolygok, szeretem anyu cuccait (smink) és tetszenek a lány ruhák. Akkorcsak nem vagyok férfi? Igen, én a csendesebb tipusnak születtem, aki békés, és szereti a férfi dolgokat. A farmergatyás csaj lettem és nem a szoknyás. Ajaj, és ez gáz? Nem.
Azóta már egy boldog párkapcsolatban élek, és eljegyeztek :)
Azt akarom ebből kihámozni, hogy most össze vagy kavarodva, de nézz a tükörbe: ott egy srác áll, akinek van neve, élete és lehetőségei, csak meg kell ragadni őket! Nincs semmi gond, oké? Csak fogadd el magad. Lehet hogy kicsit alacsonyabb vagy magasabb vagy az átlagnál, vagy vékonyabb.. És? Legalább egyedi vagy!
Ülj le, és gondolkodj el magadról, vedd észre a saját pozitívumaidat, és élj :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!