A legtöbb ember miért nem tud boldog lenni?
Én minden apróságnak tudok örülni, általában jó a kedvem, szeretek másokon segíteni, pedig vannak olyan helyzetek, amikre nem szívesen emlékszek.Nekem is éppp úgy vannak gondjaim, mint másoknak, sőt.... Osztályom 90%-nak ezerszer jobb dolga van , mint nekem. Nekem 5 tesóm van és nem éppen úszunk a pénzben. Mindig én játszom az erős lelkűt a családban, ha baj van én vigasztalok mindenkit, én nem sírhatom el magam( pl.:amikor kórházba viszik a 1,5 éves öcsénket és stb...). Ha segítség kell, akkor csak szólniuk kell. Mindig ott vagyok, mindig megértő és mindenki rém meri bízni a gondjait.
Akkor most más emberek, akik többségére fele ennyi felelősség vagy teher nem hárul miért nem tudnak boldogok lenni?
16/L
Mindenkinek megvan a saját terhe és baja.
De az örömök valahogy tényleg mindig háttérbe szorulnak. Sőt az emberek még inkáb a jó dolgok ellen vannak. Például sokan a karácsony ellen beszélnek és az ünnepeket se tartják. Például a husvéti locsolkodás gyerekkoromban annyira jó volt. Végig járni a rokonokat kivel miujság. De ma már még az se érdekli az embereket.
köszi a gyors válaszokat! Várok még többet is!
Egyébként az első kettőnek: pont erről van szó: tényleg nincs semmi aminek örülni lehetne? Az életben nagyon sok minden a szerencse kérdése, de a lényeget te irányítod.A puszta szerencsétlenség nem ok arra, hogy azt mondja bárki is , hogy sz@r az élete.
mert sajnos az emberek (főleg magyarországon) szeretnek sírni, szeretnek szenvedni, szeretik sajnáltatni magukat.
továbbá a magyarok nagyon hajlamosak az irigységre, ezáltal eleve rossz kedvük lesz, ha vkinek a környezetükben több van, mint nekik.
hogy miért? azt én sem tudom.
Én örülök a pici dolgoknak is, mert túl sok rossz történt velem, ami miatt elég pesszimista lettem és megkeseredett.
Anyám halála, egy gyógyíthatatlan betegség (psoriasis, ha valaki akar nézzen utána), pocsék albérlet, amiből apám miatt nem lehet elköltözni, apám iszik, elherdálja a pénzt, nincs miből szinte megélnünk...
De azt tanulom, ami érdekel, és a betegségem titkolva vagyok ott, van egy párom már 4 éve lassan, és vannak barátaim, haverjaim, nélkülük a mindennapok unalmasak lennének. :)
Egy aranyos állat láttán úgy érzem, hogy hihetetlen boldog vagyok és erős, egy gyönyörű kép könnyet csal a szemembe, és akkor is eluralkodik rajtam a boldogság, ha egy barátomnak valami jót nyújtok, vagy segítek egy idegennek.
Nálunk is így van, hogy nekem kell keménynek lennem, akire lehet számítani, szinte mindent én oldok meg, hogy jobb legyen, törődök másokkal, hogy nekik ne legyen olyan rossz az élet, mint, amit én átéltem. (persze néha én is leeresztek, olyankor jönnek a többiek segíteni nekem :) )
Tudom, ez sokaknak hülyén hangzik, de nekem így nagyon jó és a sok rossz gondolatom és érzésem mellett könnyen jutok jóhoz is. :)
20/N
nagyon értékes ember vagy, ugye tudod? :)
régebben én is nagyon boldogtalan voltam, de ráfogtam a serdülőkori hormonokra. most viszont őszintén érzem, hogy megtaláltam a helyem a világban, boldog vagyok. értékelem, hogy a barátaim mindig mellettem állnak. értékelem, hogy egyáltalán vannak. és most plátói szerelmes vagyok, úgyhogy az is ad egy nagy löket boldogsághormont :)
pedig lehetne okom szomorúbbnak lenni. a jegyeim egyre rosszabbak, már nagyon ritkán kapok ötöst, pedig két éve kb 5-6 négyesem volt összesen az évben :( . ráadásul borzasztóan zárkózott vagyok és nagyon halkan beszélek. :S
az emberek azért nem tudnak boldogok lenni, mert nem értékelik az élet apró örömeit, ahogy leírtad. pl én boldog vagyok, ha süt a nap, az embereken ezt mégsem veszem különösebben észre. ez olyan szomorú :( ezért van olyan sok bunkó ember a világban, mert nem tudnak/nem akarnak boldogok lenni :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!