Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Fiatalok, ti nem érzitek...

Fiatalok, ti nem érzitek magatokat csalódottnak az élettel?

Figyelt kérdés
Arra gondolok, hogy az ember rátekint az előtte álló életre huszonévesen, és amit lát elkeseríti? Mert én ezt érzem sajnos. 7 milliárd ember él a Földön és kisebb különbségekkel kb kiszámítható az egész életpályájuk: tanulnak, felnőnek, dolgoznak, megházadosnak, gyerekük lesz, megöregszenek... Nekem ez valahogy kevés, én ennél többre vágyok (és NEM arra gondolok, hogy meg akarom váltani a világot, mert nem). Én nem vágyok arra, hogy 15 év múlva az legyen a napirendem, hogy hazamegyek valakinek a koszos nadrágját kimosni, és a legnagyobb problémám, hogy mit főzzek karácsonyra, mit gondol rólam az anyósom, vagy hogy milyen színűt kakilt ma a gyerek... Ennyi lenne az egész? Vagy ez természetes a fiataloknál, és majd később mindenki kinövi ezeket a vágyakat és megelégszik azzal amivel a többi? Én nem akarom kinőni... Normális, hogy ezt érzem?

2013. jan. 29. 19:58
1 2 3
 11/29 A kérdező kommentje:
Van életcélom. De számomra úgy tűnik, hogy vagy besorolok a többség közé, vagy egyedül maradok és úgy érem el a céljaim. Mert azt sulykolják az emberbe, hogy akinek nincsen férje, gyereke, az egyedül mrad, felnőtt ember barátokra, családra nem számíthat, mert azoknak már saját családja van vagy meghaltak és az a normális stb...
2013. jan. 29. 20:12
 12/29 anonim ***** válasza:
100%
Hidd el eljön még az az idő amikor nagyon fogsz örülni a kaki színének és ha lesz új mosógéped koszos nadrágot mosni,vagy esetleg karácsonyra elkészíteni egy egész menüsort,-anyóst nem számít...De a sok apró öröm igen. Mindenki olyan élete alakít magának amilyet szeretne és nincs gond ezzel,hogy most még így gondolod.
2013. jan. 29. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/29 A kérdező kommentje:
De ha mindenki olyan életet alakít amilyet szeretne akkor miért mondod te is, hogy majd én is meg fogok változni?
2013. jan. 29. 20:19
 14/29 anonim ***** válasza:
100%

Igen,csalódtam az életben,aztán rájöttem,hogy ez a dolgok rendje.Két éve még én is hasonlóképpen gondolkodtam,mint Te,most,közel a harminchoz már egészen máshogy szemlélem a dolgokat.Most már a gyerekvállalástól sem riadnék vissza,azelőtt nem is nagyon vágytam gyerekre.

Az ember változik.Te is változhatsz még,az életszemléleted egész más lesz pár év múlva.Az embert kudarcai,csalódásai,tapasztalatai formálják mássá,mint amilyennek fiatal felnőttként indul.

2013. jan. 29. 20:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/29 anonim ***** válasza:
Az élet alapvető célja a fajfenntartás,szaporodás.Ezt a legegyszerűbben,a legjobb körülmények között(gondolok itt család,férj,gyerekek és minden dolog ami ehhez kapcsolódik) lehet véghez vinni.Persze dönthetsz te úgy,hogy nem lesz soha gyereked,és még férjed se,ez így egy felfogás,a te életed,azt kezdesz vele amit akarsz,de mivel az ember társas lény alapjáraton,egy idő után úgyis hiányozna valaki mellőled egyrészt,másrészt mivel ez a kép ivódott bele az évszázadok során az emberekbe,ez lett a norma,hogy az ember lánya férjhez megy,gyereket szül,neveli őket,mossa a koszos gatyákat,és főz stb. Úgy gondolom,hogy mindemellett meg lehet találni az élet értelmét,ami mindenki számára más és más,ezt mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia,mi az ami boldoggá teszi őt,mi az amiért úgy gondolja majd a halála napján "na ezért érdemes volt élni!". Ha neked ez gyerek és család nélkül megy,akkor úgy. :)
2013. jan. 29. 20:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/29 anonim ***** válasza:

Másra sem vágom mint amit felsoroltál :) Férj, gyerekek, szép ház, és az, hogy ne kelljen azon aggódjak, mi lesz a holnapi kaja, hiszen van pénzem rá. Mert most jelenleg kevés dologra van, albérlet, meg barát van. És nyaralni is mennék már, mert ritkán megyek.


De amúgy nem mindenkinek van ilyen élete, gondolj az afrikaiakra, a muzulmánokra, vagy a kínaiakra. Szerintem nekik nem feltétlen így van.

2013. jan. 29. 20:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/29 anonim ***** válasza:
Mert húszon évesen én is így gondolkodtam,de találtam egy olyan társat akivel érdemes volt "sorba állni"-ha így tetszik a szóhasználat.-még sem érzem,hogy olyan lettem mint a "többi"-mert örömmel tölt el a családi élt,ha a páromra és a gyermekeimre nézek-ha gondoskodom róluk,ez jó érzés,sokan keresik,kergetik a boldogságot.- csak ,hogy önmagában "boldogság nincs"-apró örömök-boldog PILLANATOK vannak és nekem ezektől a pillanatoktól kerek az élet.
2013. jan. 29. 20:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/29 anonim ***** válasza:

Mert ez élet folytonosan előre halad és elkerülhetetlen a változás. Ha megfigyeled az életkorokat mindegyik szakaszban mások az igények, az álmok a vágyak.

Tizenévesen utáltam a világot, rossznak tartottam, ha nekem kellett volna dönteni felrobbantottam volna, nem hogy még gyereket szülni.

Huszonévesen pedig arról álmodom, hogy megváltozik a világ, központban lesz a jó, és rendben lesz minden majd a következő generációk úgy lesznek nevelve, hogy rendbe hozzák amit az őseik elrontottak.

Mivel még nem vagyok több 23-nál nem tudom, hogy később mi lesz a fontos, de több mint valószínű, hogy nem ez,mármint hogy el fogom fogadni, hogy a világ így szép és jó, csak meg kell látni az apróbb dolgokban is a szépséget és az örömöt. Ez már nálam elkezdődött.

Hidd el, ez korszakprobléma amit érzel, és ha megpróbálsz úgy élni, hogy ne bánj meg semmit, akkor több nem is kell a teljes élethez.

2013. jan. 29. 20:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/29 A kérdező kommentje:
Utolsó, nekem nem voltak ilyen fázisaim, mindig kiegyensúlyozott voltam és szerettem a világot. Ez a gondolat sem befolyásolja különösebben a napi hangulatomat. Persze, hogy akarok kapcsolatokat, és változni fogok, csak azt nem értem, hogy miért kell minden embernek ugyanúgy, ugyanabba az irányba? És ha meg nem teszem, akkor meg mindenki furán fog nézni rám, mégha el is fogadja a dolgot. Már most azt mondogatják, emberek akik elvileg szeretnek, hogy "remélem majd könövöd". De ha szeretnek akkor miért akarják, hogy boldogtalan legyek? Hisz én így vagyok boldog (mégha vannak kételyeim is), és ha megváltoznék, akkor nem lennék az. Miért zavarja az embereket, ha egyesek kicsit máshogy élnek? Nem ártanak senkinek.
2013. jan. 29. 21:00
 20/29 anonim ***** válasza:

Azért, mert ha egy emberi agyba 40 évig bele van kódolva egy séma és ezt látja akkor azt nehéz megváltoztatni felnőtt korban már. Egyszerű agyi funkció. Az hogy te másképp gondolod, másképp fejlődsz nem jelenti azt hogy rossz, de ezt a "normális" életet élők "hibaként" raktározzák el ami nem baj, ha nem akarnak megtéríteni.

Hallgasd meg őket, aztán dönts a saját belátásod szerint, ami szerinted helyes és neked jó, akkor nem hibázhatsz.

2013. jan. 29. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!