Miért csak akkor "élek" ha van barátom? Ha nincs, kedvem sincs még csinosan öltözni sem.
pedig ilyenkor lenne időm magamra többet adni. szoli, körmök, stb stb
de inkább lustulok a 4 fal között és egyre rosszabb lesz, mondhatni teljesen elzárkózom, beforduló leszek.
de ha van egy barátom, kivirulok, tele energiával.
miért függ ez nálam ettől?
szeretnék egyedül is boldog lenni.
Ezt én megértem, de nem panaszkodott még egy pasid sem, hogy esetleg nagyon a nyakán voltál?
Amúgy, ha ez a hozzáállásod megmarad, akkor mindig is függni fogsz, és később talán egyre nehezebb lesz majd felállnod!
állítólag nem szabad berendezkedni egyedüli életre
félek ettől is.
Attól, h most nincs senkid, még nem dől össze a világ és nem jelenti azt, hogy már nem is lesz. Kösd le magad valamivel, próbáld meg. Én pl. ilyenkor sütni-főzni szoktam. Ehhez értek, és örömet is ad, amikor valami újat készítek. Egyébként nekem a szó szorosan vett értelmében még nem is volt barátom, de én ilyen vagyok. Inkább laza kapcsolatokat keresek. Majd 1x eljön a nagy Ő.
21/L :)
Nekem is ezzel volt dolgom, amikor volt egy lány az életemben én is sokkal jobban tudtam magam szeretni.
De mikor elvágta a szeretetét. Szépen leeresztettem mint egy lufi, pedíg próbáltam mindenbe kapaszkodni.
Meg kellett tanulnom magamat egyedül is szeretni, pont most a napokban értem olyan szintre egyedül mint ami vele volt:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!