Mit tudnék tenni a hozzáállásommal?
Mindjárt kezdődik a nyár - nekem kb. két hét múlva, mivel érettségizem -, de én már előre félek attól, hogy mindenki vidáman fog nyaralgatni, táborozgatni, semmit se tanulni. Én meg itthon fogok ülni, és mindenki mondani fogja, hogy menjek, mert nem tudom így kipihenni magam, vissza fogom sírni a nyári szüneteimet, pihenni kell, élni az életet.
Állítólag nincs életem, csak egy unalmas tengődés. Koravén vagyok, amit a korosztályom szeret csinálni, azt én utálom és fordítva. Biztos vagyok benne, hogy vissza fogom sírni a tinikoromat, az elherdált nyári vakációkat, mert eddig még kb. minden hozzám hasonló visszasírta.
A baj az, hogy hiába látom ezt nagyon jól, nem tudok változni, még ha akarok se.
Itthon szeretek ülni és a sajátos érdeklődési köreimről olvasni és olvasni fórumokat, cikkeket.
Azon kívül az én koravén, önpusztító felfogásomban arra jó a nyár, hogy bepótoljuk, amire nincs időnk suli és a fő érdeklődési körök, hobbik mellett: regényeket olvasni, valami hasznosat tanulgatni, pl. varrni, még többet sportolgatni, sétálgatni és fotózni, stb.
Sőt, még tanulást is terveztem magamnak, nyelvtanulást - mert el vagyok maradva, pedig nélkülözhetetlenek a nyelvek - és előretanulást a jövendő egyetemre, mert van tárgy, ami nem megy, és fontos lesz...
Ha két táborom van egy nyáron, az már nekem sok. Ha egy héten három találkozóm van barátnőkkel, az már nekem sok... :(
Az a gond, hogy így érzem jól magam. Mondjuk frusztrációm van, mert minden csatornán keresztül ez jön: rosszul csinálom!
Ha épp ésszel végiggondolom, valóban... nem normális az ilyen felfogás egy 19 évestől!
Hogyan változtassak ezen a felfogásomon? Hogyan lehetnék a korosztályomnak megfelelő, hogyan élvezhetném az életet köztük, az ő elfoglaltságukkal, táborokban?
Úgyis utolsó, vagy egyik utolsó szabad nyaram lesz ez... :(
válasza:Én úgy érzem, ki tudok és merek kapcsolni. És nekem pont az elgondolkozás a kikapcsolás, az a legfőbb kikapcsolás.
Egyébként nem szeretem, ha megmondják, hogy nem úgy van, ahogy hiszem, nem az van, amit gondolok, tuti mást akarok legbelül, a tudatalattiban. Ezzel lehet a legjobban kicsinálni valakinek a maradék önbizalmát és önbecsülését!
Nemcsak én vagyok a felelős azért, hogy ilyen lettem.
válasza:...
Nem értem, mikre gondolsz.
De, részben fel akarok nőni, részben túlérett vagyok, részben gyerekes, de valamekkora gyerekességet meg akarok tartani.
Semmittenni mag akkor se fogok!!!!
válasza:Ez a kis csevej egyre aranyosabb. xD
Első válaszadó vagyok, nem tudom, miért lett lehúzva szegény válasz annyira, szerintem nem írtam semmit, ami bárkire nézve sértő lehetne. Mindazonáltal tartom, amit írtam: ez nem megszokás, hanem egyéniség kérdése. Te is leírtad:
"Az a gond, hogy így érzem jól magam."
Akkor most miről beszélünk, már nem azért? Miért akarsz ennyire megfelelni másoknak, ha te egyébként saját magaddal halál jól kibékülnél? Ha megvan a magad szórakozása, ami kielégít, akkor miért vetted a fejedbe, hogy de neked máshogy kell, csak mert másoknak úgy jó?
Amennyire én sejtem ebből, dolgozik benned nem kevés megfelelési kénszer. Ez bizonyos fokig egészséges, utána viszont káros. Fölösleges bilincseket teszel magadra - ez fájdalmas és ostobaság. Rám mindig ferde szemmel néztek, amiért nem járok diszkóba, pedig voltam, és megállapítottam, hogy idegtépően hangos, rohadt sokan vannak, és vadidegenek fogdosnak még úgy is, hogy direkte a tánctér szélén lavírozok a pult felé. Kell ez nekem? Nem. Ha NEKIK kell, legyenek vele boldogok, de senki ne merje RÁM erőltetni.
A lazítás egy jó gondolat - bár én ilyen szinten meditációnak nevezném, és mondjuk ez sosem árt, az ember egy tízperces légzésgyakorlattól, gondolatkiürítéstől kipihentebbé és összeszedettebbé válik. Csak nem hiszem, hogy ez a te problémádon segít, ártani persze nem árt.
És azzal is maximálisan egyetértek, hogy bocsáss meg, kedves kérdező, de mindez tényleg rajtad áll. Ha változni akarsz, akkor az csak fogcsikorgatva és kényszerrel fog menni. Vagy megteheted, hogy azt mondod: "Én tudom és érzem, hogy nekem mi a jó, és nem hagyom, hogy mások mondják meg nekem."
Ez a te döntésed. Nem a miénk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!