Hogy fogadjam el hogy értelmetlen az életem? Vagy mit csináljak?

Jó, úgy fogok tenni. Most tudnék erre is mit mondani de akkor leállnál megint veszekedni te is, és mehetne a végsőkig, szóval gondolj amit akarsz, attól még nem lesz igaz. mert nem ismersz.

jaa, igen, de azt azért elmondanám, hogy igen, lehet hogy lusta vagyok, de igazából csak az bánt, hogy a legtöbb (átlagosnak mondott) lánynak a kisujját sem kell mozdítania egy jó alakért, ez a baj.

jah és NEM TÖMÖM MAGAM mert minden egyes falatnál bűntudatom van! 2000 kalóriát ha eszek egy nap, édességet meg egy héten egyszer mert nincs rá pénzünk! arra nem is gondoltál hogy az alakommal lehet a baj???? ezt muszáj volt még megemlítenem mert sértő hogy így általánosítasz miközben nem igaz. vita lezárva, ha elolvasod elolvasod, ha nem, akkor sem kell válaszolnod mert akkor örökké veszekedhetünk itt.

" Vége lesz a jöl felépített kis hazugság-világodnak, az lesz. "

valószínűleg nem mondanád amit írtál, és valószínűleg ezt a kis világomat nem tudja megdönteni semmi, amíg tényleg csúnya vagyok..

"egyvalaki mindünket, beleértve a legmegátalkodottabbat is, szereti,"

hát, nem is tudom hogy ez igaz-e.. vagy lehet hogy a kivétel erősíti a szabályt?:)

"Ha azt mondom, én szeretlek, mit kapok a fejemre?"

csak poénkodsz, gondolom, ez még nem hazugság:)

" ellenben te már eldöntötted, mit gondol,"

csak azért, mert tudom. mert nincs olyan akinek egy ilyen mint én tetszene. mint ahogy azt is mondhatom hogy minden zebra csíkos(h*lye példa, de ez jutott eszembe), igaz hogy nem láttam még mindet de ez így van.

"Akkor melyik jelmez, melyik valóság?"

az a külsőmtől függ, ha én is szép lennék, tudnék örülni egy szép lány sikereinek, de így csak irigykedek rá még ha valójában én is felvidulnék az ő örömétől.

"ahogy a boldogságnak se lehetnek feltételei."

hogyne lehetnének?:) habár tényleg nem mondhatom biztosra, hogyha szép lennék boldog lennék mert még sose tapasztaltam meg, de el tudom képzelni, legalább is ennél boldogabb lennék, mernék közelíteni az emberek felé, lennének akik szeretnek, eljárnék szórakozni (nem bulikra gondolok, akárhova) és tudnám élvezni az életet.

a szépség számomra egy belépőjegy lenne az életbe.

most se biztos hogy válaszoltam mindenre, amit leírtál, de értem amit mondasz. vannak dolgok amikben egyet tudok érteni veled, pl. szerintem az ember maga dönti el hogy mi a jó és mi a rossz. én a hétköznapi értelemben vett gonoszságra gondoltam, amit a legtöbb ember annak tart, azok szerint az én belsőm 'gonosz'. ugyanakkor mindenkihez kedves és udvarias vagyok.. de ezt talán már írtam, meg az okát is, szóval érted.

02:14

"Több esélyed lenne arra, hogy társat találsz, ha pozitívabb lenne a szemléleted."

pozitívabb lenne, ha lenne okom a pozitív gondolkodásra.

"Pszichológushoz kellene járnod, emellett pedig lefogyni, mozogni, tornázni,"

1. járok pszichológushoz

2. próbáltam már. sokszor. de nem is annyira a kilóim számával van a gond, hanem az alakommal. egyszerűen fogalmazva oda megy felesleg ahova nem kéne, oda meg nem megy ahova kéne. az egyetlen dolog a világon amit élvezek, az az EVÉS. most mondjak le erről? ne tudd meg mennyire roncs voltam amikor fogyózni kezdtem, és mégcsak nem is fogytam. ráadásul NEM eszek sokat alapból, édességet egy héten egyszer szerintem, mert nincs rá pénzünk. szóval alaki tényező.

az edzés tényleg jó lenne, csakhogy egyszer jártam táncra egy fél évig (ahogy azt már leírtam) de egyszerűen nem bírom a közösségben, szánalmas meg minden, de nem bírom, kikészít! ezért vagyok magántanuló.

*ha nem, akkor meg mindegy.

(kicsit összezavarodtam de a lényeg ottvan)

"egy csontváz = ronda -"

BÁRCSAK én is egy 'csontváz' lehetnék. hidd el, jobb mintha dagadék az ember.

nem tudom. én miért segítsek másnak, ha más sem segít nekem, senki nem törődik velem? ők mivel jobbak nálam amivel kiérdemelték a segítségemet? persze most is ellentmondtam magamnak bizonyos szinten, hiszen természetesen ők jobban és értékesek mint én, márcsak azért is mert ők szépek. de úgy is értem, hogy mivel érdemelték ki a szépséget? miért lettek ők szépek, én meg nem? hiszen lélekben mindenki egyenlő, nem?

na de ez már más téma.

"az bánt, hogy neked ezért tenni kell"

igen, ez bánt, én is így értettem. nekik meg nem kell érte tenniük. de akkor nekem miért?? mivel érdemeltem ezt ki?

"nincs tökéletesség"

ó, dehogynincs.. én láttam már tökéletes embert, ismerek is ilyet. én borzasztóan irigy vagyok rá. én mindig is tökéletes szerettem volna lenni, de nekem nem adatott meg. ennyit az életcélomról..

"Korábban mást írtál."

tényleg? nem emlékszek hogy említettem, de ha mégis, akkor mit írtam? tényleg van hogy úgy tűnik, ellentmondok magamnak, de meg tudom magyarázni..

"Én a rendelkezésre álló adatok alapján átlagosnak gondollak."

MICSODA? az átlagos nő nem dagadt, és egy átlagos nőnek - azon egyszerű oknál fogva hogy nő - van melle, ami persze nekem nincs. kivéve azoknak akiknek modellalkatuk van, de nekem nincs. vagy egyik vagy másik, de nekem nincs egyik se. eléggé eltérek az átlagtól.

én nem tartozok azok közé akik csak hiszik hogy csúnyák (közben meg százszámra töltik fel a képet magukról a facebookra, de mindegy..), én TUDOM hogy az vagyok. sajnos.

"Természetesen Istenről beszélek."

Isten? létezik ő egyáltalán? régen hittem benne.. és talán most is hiszem hogy létezik, de mást nem. nem hiszem hogy szeret, mert ha szeretne akkor nem itt tartanék, akkor jót akarna nekem és nem lennék ilyen.

szoktak arra hivatkozni, hogy azért lettem ronda (vagy akármi már azért van) hogy 'megtapasztaljam ezt is', stb. dehát miért kell megtapasztalnom? nem tudom milyen a háború, most akkor menjek el egy csatatérre, csakhogy megtapasztaljam azt is és tudjam másképp látni a dolgokat?? de könyörgöm, ilyen tapasztalatokra nincs szükségem! ezért nem értem. lehet arra fogni hogy Isten csak jót akart valamiképp, de - sajnos - mindenre van ellenmagyarázat. ezért nem 'hiszek' benne.

"Ezzel azt állítod, hogy önzés vezérel,"

dehogy, én nem mondtam hogy te önző vagy. csak azt, hogy ez nem igaz, nem állíthatod ezt, azért is, mert nem ismerjük egymást, és azért is mert engem nem lehet szeretni. és törődni se igazán törődik velem senki.

"Ha "beengeded" őket, akkor az irigység értelmetlen"

nem igazán.. bár nem tudom hogy érted ezt a 'csapat' dolgot. mondjuk, hogyha a barátaim lennének? nem, csak mégrosszabbul érezném magamat hogy ők szépek és sikeresek, nekem meg nincs semmim. akárhogyan is nézzük, nekem van saját életem, és nekik is van sajátjuk, attól mert 'csapatban' vagyunk, még nem élhetem az ő életüket. én nem leszek attól boldog, hogyha ők megtalálják a lelki társukat, mert ettől én még nem érzem majd hogy engem is így szeret valaki.

na jó, lehet hogy totál nem erre gondoltál, szóval nem fejtegetem tovább, de érted.

"...hogy mi nem kell, mi akadályozza. "

végül is igaz, így is lehet nézni. jelen esetben a külsőm az, ami akadályozza.:)

"minden szenvedés az önismeretünket mélyíti"

dehát miért kell szenvedni? én ismerem magam (bár ki tudja, lehet hogy azért mert én is szenvedek), de nagyon jól megvoltam enélkül is, mondjuk amikor még kisgyerek voltam, az égvilágon semmi gondom, szeret a környezetem, boldog vagyok feltétel nélkül. nem gondolkodtam, nem igazán ismertem magamat se. és? a boldogság nem csak ennyi. sőt, megkockáztatom azt is, hogy minél többet tud az ember (nem csak magáról, a dolgokról, mindenről) annál boldogtalanabb. mert az igazság nem mindig vonzó, néha félelmetes és nyomasztó. vannak dolgok amiken inkább nem kéne gondolkodni. pl. ez is, hogy mi az élet értelme? az életet élni kéne és nem ezen filózni, de persze én másra se tudok gondolni. aki viszont sose kerül olyan helyzetbe hogy fel kelljen tennie a kérdést, az nem is fog vele foglalkozni és boldog marad.

""Gonosz" - csak ismételhetem: ez ugyanaz, mint az ostoba."

azért én ezt nem mondanám. vegyük példának a sokszor emlegetett önzőséget - ez ugyebár egy gonosznak mondott tulajdonság. és hozzá egy béna (de szemléletes) példa: van egy cukrom, a tesómnak van kettő. hogyha fogom és elveszem tőle akkor nekem már három lesz - tehát tök jó, ez így nekem sokkal jobb, nem? viszont ha azt az egyet is odaadom neki.. akkor nem marad semmim. most akkor a magunk szempontjából - merthát ki más szempontjából kéne néznünk a dolgokat? - sokkal jobb az, ha önző vagyok, mert nekem ebből nagyobb hasznom lesz. nincs olyan, mint a mesében, hogy kétszerannyit kapok vissza, meg meghálálja.. nem, ez az élet, valójában az ember nem ilyen. persze ha szép szóval meggyőzöm hogy adja nekem, nekem az is megfelel, de általában ez nem így van, és önzőnek kell lenni.

ha önző vagy, biztos hogy van legalább egyvalaki aki törődik veled. ha nem lennék az, nekem nem lenne senki.

egyébként lehet hogy emailben könnyebb lenne 'vitatkozni', hogyha nem bánod. :) megírom privátba a címem.

persze az nem tetszene, de ha valaki alkatilag 'csontváz', nos hát az egy mázlista.

most konkrétan mire mondod hogy makacs vagyok? mert persze, az vagyok, de nem tudom hogy te most mire gondoltál.

mégis hogy fogok járni? veszítenem nincs semmit, mert nincs semmim.

mondjuk, hogy részben Istent is okolom, mivel abban hiszek hogy létezik.

sosem zaklatott a Pokol gondolata. nem is igazán hiszek benne. ha létezik Pokol, akkor az EZ.