Mi értelme ennek így?

megértelek. 27 éve nyomom énis ezt a vágányt. De nem tudom elmondani hogy csak rossz történt velem eddig.. pedig mindenféle hülye dolgokat kellett végig csinálni és nincsenek barátaim nekem sem. Sokszor felkelni sincs kedvem.. valami hiányzik... van rendszer az életedben? Fontos... engem az tart egyben. és a volt tanárom mondott erre az ember típusra egy példát: ".. van akit az tart életben hogy minden nap le kell vinnie a szemetet..." félelmetes volt számomra hát, küzdeni kell. És hogy hogy lehet ezen változtatni? Ha tudnám akkor azt írtam volna....:)

Nem vagy egyedül, és nem a "megszünés" a megoldás. - mondom ezt most viszonylag pozitív hangulatomban.

Én se látom értelmét az életnek. Önbizalomhiányos vagyok, barátaim, haverjaim nincsenek, barátnőm még nem volt. Külsőmmel semmi gond azt hozzátenném, szimplán csak nem megy a kezdeményezés és a beszélgetés idegen emberekkel... ha jobban belegondolok és ezek a dolgok nem állnának fent, akkor se lenne értelme az egésznek, mert csak egy olyan állapot lenne, amiben jól érzem magam és egyszer minden vége ér. Akármibe is akarok kezdeni teljesen felesleges, mert nincs lehetőség az elhelyezkedésre (munka), csak ha protekciód van. Mindent a pénz irányít. Nap, mint nap belegondolok, hogy milyen jó lenne, ha véget érne az egész. Szokták mondani, hogy mindennek oka van meg, hogy minden ember okkal születik, de ez rám abszolút nem jellemező. Ha az én létezésem okkal van, akkor az a negatív példa miatt van csak, mert olyan sokat eddig meg ezután se fogok kihozni belőle. Ezeket a dolgokat most kiírtam magamból, de a helyzet változatlan.

21/F

hát úgy nézem, én vagyok itt a legfiatalabb, mind a 15 évemmel, de...

annyira k.urvára ismerős mind a nemtomhányótoknak az élete, hogy én is jöttem panaszkodni:D

én is ilyen vagyok, egy antiszoc szardarab, nem tok beszélgetni, ismerkedni, estébé.

és ez a hajótöröttes hasonlat nagyon tetszett:D tökéletesen leírja a helyzetet. meg a kérdezőnek az egész stílusa nagyon tetszik.. sajna én nem tom így kifejezni magam, dehát megprobálom...

az első válaszolótól meg a hozzá hasonlóktól nagyon ki tudok készülni... istenem, mért válaszol, ha egyáltalán nem érti a helyzetet? menjen vissza a kics.eszett vonatjaihoz, éljen boldogan.. olyan sablonos ez a válasz, hát persze, választasz egy hobbit és már nem is érzed szarnak magad, megjavul az egész életed.. a nagy szart.

egyszómintszáz, egy hócipőben járok az eddigi összes válaszolóval, csak én még kezdeti stádiumban:) 15 évesen:D

de alig várom, hogy 20 meg 30 évesen is gyk-n sajnáltassam magam.

apropó, nem lenne valakinek kedve levelezni, msn, vagy akármi? olyan jó dolog panaszkodni. és hát egymás előtt már nem nagyon járathatjuk le magunkat jobban.

szóval ennyit akartam mondani, vagyis ennyit sikerült. mindegy.

azta, mennyi hasonlat. gondoltál már arra, hogy írónak mész?

egyébként, "ebben a korban"? mintha olyan öreg lennél, 35 évesen:D

és, ha azt hiszed, ilyenkor barátságok már nem alakulhatnak ki, miből gondolod, hogy szerelmek igen? nem értem ezt. persze, hogy az utóbbi fontosabb, hiszen ha valaki ennyire kiábrándult az életből, mi más hozhatna értelmet az életébe, mint valaki, akit szerethet. megértem, de ettől még barátságok ugyanúgy kialakulhatnak, mégis mi a franc változott, mondjuk, 20 éves korodhoz képest? most miért nem lehet már barátkozni? csak nem értem, honnan vetted ezt.

jézusom, visszaolvasva olyan okoskodónak tűnök kissé. persze csak egy 15 éves csitri vagyok, nem tudok valami k urvasokat az életről:D nem is tudom, miért írok ide, dehát remélem megbocsájtod, ennyi idősen nem tudom még, hogy mit akarok. persze, lehet, hogy ez később is így lesz, mert csak egy hülyének születtem.. megyek is, és törődök a saját dolgommal. nem tom, mért tűnt jó ötletnek, hogy ide írjak. asszem, nem kéne engem még gép elé engedni.

egyébként, nem szereted a mogyorós csokit? szerintem jobb, mint a krémes.

(ezt az egyenrangú feles dolgot is megértem. én nem barátokat akarok itt szerezni, isten ments, ha a való életben nem tudok, akkor itt kár próbálkozni. csak hát vicces dolog olyan emberekkel beszélgetni, akiknek hasonló bajuk van, mint nekem. tapasztalat.)

(hmm, hányszor is szaroztam le magam egyetlenegy hozzászólásban? asszem, ezzel is kezdeni kéne valamit. neked legalább nem magaddal van bajod, hanem az élettel. magaddal nem is lehet bajod, hiszen tök okos vagy.)

(bocsi, hogy letegezlek, 20 év van köztünk, dehát így onlájn...meg amugy sem hinném, hogy különösen számítanék.)