El lennék kényeztetve?
Egyke gyerek vagyok. A szüleim rengeteget dolgoznak, anyunak két munkahelye is van, apukám nem is jár haza minden nap, én látom el a háztartást nagyrészt. Cserébe rengeteg mindent megengednek, pl. van egy orrkarikám, 3mm-s fültágítóm, 2 féle szemüvegem és olyan ruhák, amilyeneket szeretnék (nem kivágottrózsaszínhellokitty, inkább pl rockpince.hu-n kapható punkos nadrágok, Darkside pólók...). A szobámat is úgy rendezhettem be, ahogy akartam, egyik falam fekete, másik narancssárga, harmadik rózsaszín, a negyedik fehér és a plafon is, a fekete fal pedig olyan, amire lehet írni krétával, dekorálhatom a saját festményeimmel és addig gyakorolhatok zongorán és gitáron amíg szeretnék és van időm tanulni is.
Szerintetek is nagyon el vagyok kényeztetve?
U.i.: Elektronikában nem vesznek meg minden újdonságot, 3 évre kapok egy telefont, ruhákat is havonta egyszer, könyveket, sminket, hangszerhez cuccokat zsebpénzből veszek.
13 (hamarosan 14(: ) lány
Egészséges ez a szülői hozzáállás szerintem.
Tudsz például helyesen írni, ami a korosztályodról egyáltalán nem mondható el. Segítesz a háztartásban,ergo segítőkész vagy. Ilyennek szeretném valahogy én is a srácaimat meg a kislányomat.
34f
Hát, szerintem nem elkényeztetve vagy, inkább arra gondolok, hogy Te egy nagyon kedves, kreatív, családszerető, és korodhoz képest érett lány vagy, és részben meg is találod, hogy hová tedd az energiáidat, részben viszont van még egy csomó energia és szeretet-képesség benned, aminek nem találod a csatornáját, amibe terelheted. Ezért fölösleges dolgokkal is foglalkozol részben (piercing, rengeteg ruha, smink...) Sokat vagy otthon, sokat vagy egyedül. Egykeként hadd javasoljam, hogy keresd meg, kinek lehet szüksége a kreativitásodra, adni-tudásodra, alkotóerődre, szeretet-képességedre. És nekik add.... Lehetnek ők sérült vagy beteg gyerekek, táborok (Bátor Tábor vagy hátrányos helyzetű gyerekek táborai), szegény gyerekek korrepetálása, kézműves foglalkozás velük karitatív napköziben, legyöngült idősek, akiknek vásárolni lehetne...
Te sokat kapsz az élettől, oszd meg, és... hoppá... MÉG TÖBB LESZ!!!!!!!!! :) :) :)
Szerintem egyaltalan nem vagy elkenyeztetve.
Normalis, ertelmes lanynak tunsz- a sok fem arcdiszito elemet meg remelhetoleg kinovod :)
Annyi h en ezt nem engedtem volna meg ennyi idosen a lanyomnak tehat ilyen szempontbol engedekenyebbek a szuleid de ez nem jelenti azt h elkenyeztetett lennel.
Szerintem ez teljesen normális. És még "te látod el a háztartást nagyrészt" otthon.
Jó pirecing fültágitó határ eset de tetkonál mégis jobb :)
És ennyit szerintem bárki vesz a gyerekének.
"piercing, tágító határeset, de jobb mint a tetkó"...az az igazság, hogy majd azt is szeretnék egyszer, imádom ezt a szubkultúrát:)
Köszönöm, nagyon jó ötleteket adtál, aki a tábort, időseket javasolta! Igen, sokat vagyok egyedül itthon, már amennyit itthon vagyok, mert kb 1 óra mire suliból hazakeveredek, 3-4 körül érek haza, utána már nagyon nincs kedvem elmenni sehova mert zeneórára megyek vagy rajzolni, kutyázni. Szóval ha itthon vagyok beszélgetek nagypapámmal, aki szinte mindig nálunk van, zenélgetek, festegetek, ruhákat rendezgetem, olvasgatok mindenféle után, ami hirtelen érdekelni kezd (újabban lelki betegségek), dekorálok vagy csak kiülök az udvarra/parkba.
Szia megint!
Én vagyok a táboros-időses.
Tényleg jó arc lehetsz, néha sajnálom, hogy nem ismerjük meg személyesen azokat, akikkel itt megosztunk dolgokat.
Annyira sok minden van benned, és ez annyira jó dolog.
Ahogy írsz magadról, neked is lehet egy elég nagy magány-igényed (nekem is) - ez alatt azt értem, hogy szükséged van arra, hogy egyedül piszmogj, alkoss, elmélyedj. Ez a rész már nagyon előre is van benned a fejlődésben.
Ugyanakkor ezt a nagy belső gazdagságot azért is kapja az ember, hogy megossza, és ne rejtse véka alá. Ezért mondom, hogy táborok, gyerekfoglalkozások, idősek, rászorulók, vagy nem rászoluló gyerekek kreatív foglalkozásai stb.
Nekem személyesen az a tapasztalatom, hogy a belső csendes piszmogásban kipihenem a kifelé való életemet és fordítva. Egyszerűen mindkettő kell, bár ránézésre egész különbözőek.
Csak így tovább, te ígéretes ifjú hölgy!
:)
Köszi megint:)
Húú, teljesen igazad van, nagyon hasonlítunk:) Az iskolában kicsit ki vagyok rekesztve és nincs is sok barátom, inkább csak haverok, ismerősök, úgy érzem szükségem van néha kicsit otthon kuksolni.
szerintem nem vagy elkényeztetve, de azért egy testvér sok mindenre megtaníthat, nem bánod h nincs tesód?
nekem vannak, meg állataim is, róluk gondoskodom, ők az elsők. ha nagyon aggódsz emiatt, menj el segíteni egy menhelyre, v. idősek otthonába, akkor biztosan tanulsz együttérzést, önzetlenséget. :)
ha jól érzed így magadat akkor biztos nem lehetsz olyan elkényeztetett, tapasztalatom szerint az olyanok mindig elégedetlenek
A fültágesz gáz, a cuccaid tetszenek, a szobád pedig nagyon jó. :D
Bár, általában az egykék mindig elkényeztettebbek, hiszen nincs vetélytársuk, és csak rájuk irányul a figyelem - ahogy rád is, sok mindent megkapsz, és nagyon sok mindened van, ez később olyan szempontból lehet rossz, hogy nem tudsz majd megküzdeni a dolgokért, mert hozzá vgay szokva ahhoz, hogy megkapd a cuccokat. Ezért annyit tehetsz, hogy megmondod a szülőknek, hogy kérsz ezt meg ezt, kérj zsebpénzt és megspórolod magadban, meg ilyenek. Próbálj önállósulni. Remélem érted, mire gondolok. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!