Volt már halál közeli élményetek? Vagy volt olyan amikor centiken múlott hogy nem haltatok meg? és ha igen mi volt az?

nekem volt már pár tóban uszkáltunk haverokkal(én nemtudtam anno még), elbambultam és beleléptem valami gödörbe máig sem tudom hogy jöttem ki kiabáltam a víz alatt állítólag

2. 250 cm3-s motorral elsőfék minimum 60-al akkorát zúgtam mindkét karom eltört és a jobb lábamon bőr eltünt de az volt az érdekes hogy nem éreztem fájdalmat és még haza tudtam bicegni nagyapám volt csak otthon lement a motromért és utána tűz a kórhába 3 helyen lettem összevarva

Nekem decemberben volt. Jöttünk haza Apukámmal Debrecenből, Én vezettem ( a jogsim akkor volt 4 hónapos ). Apa nagyon allergiás a táblákra, ha 30 van 30-cal kell menni, ha 60, akkor 60-nal még egy picivel sem többel. Szóval jövünk kifele, zuhogott az eső, alig láttam, este volt, vezetek nagy szemeketz meresztve, hogy lássak, erre hirtelen Apa megszólal, hogy nemsokára lesz egy 60-as tábla, és behúzta a kéziféket!!!!!! Én megyek 80-90-nel, erre behúzta. ( Mái napig nem tudja, mi jött rá, miért csinálta... ) A lényeg, hogy hál'istennek nem sokan voltak akkor az úton, a kocsi alatt teljesen elvesztettem a controllt, ment először a bal sávba, majd vissza a jobba elég sokszor, majd oldalra fordult és oldalasan csúsztunk elég sokat, úgy csúsztunk, hogy Én voltam elől, és láttam, hogy nagyon gyorsan közeledünk egy kocsi felé, aki jön az úton, én már visítottam nem tudtam mit csinálni, majd hirtelen megállt a kocsi egy baromi nagy árok előtt, tehát Mi háttal voltunk az ároknak, és nem sok híja volt, hogy beleessünk kocsistól. A másik kocsitól kb 1 méterre álltunk meg, vagy még annyira sem. Borzasztó volt látni, hogy csúszunk nagy sebességgel és nem tudunk semmit tenni, tuti neki megyünk, ott haltunk volna meg. De valahogy megállt a kocsi és nem lett semmi bajunk, sem nekünk, sem a kocsinak. Apa tanult a dologból, mostmár nem nyúlkál oda, ahova nem kell neki. Eddig is utáltam, h odanyúlkál, de így megtanulta.

Másik eset: Barátommal kocsikáztunk a városban, ő vezetett ( Passat ), megyünk normálisan egyenesen, ugye nekünk van elsőbbségünk, és oldalról a másik oldalra volt egy kereszteződés, a kocsis meg kijött elénk!!! Nem látta, hogy jövünk azt mondta és kijött elénk, gondolom megijedt, mert megállt az út közepén, mi meg féktávon belül voltunk, így neki mentünk. Suzukis volt, teljesen behorpadt az oldala, nekünk csak a rendszámtábla esett le, senkinek semmi baja nem lett.

Harmadik eset, megyünk barátommal városon kívül, akkor is ő vezetett, előttünk a másik sávban ment egy lassú jármú, mögötte egy kocsis, aki eléggé unta, h lassan mennek előtte és meg akarta előzni, mi ugye jövünk normálisan, pár méter híján frontális ütközés lett volna, ha barátom nem fékez ezerrel. Nagyon megijedtünk.

Többre nem emléxem...

És Veled mi történt, Kérdező?

Nani

Apu nagyon szeret kirándulni...Párszor elmentünk a Rám-szakadékhoz. Legutóbbi alkalommal sikerült eltévednünk és egy olyan helyen mentünk végig ahol csak pár centi széles helyen lehetett lépkedni egyébként meg le lehetett zuhanni és azt tuti nem éljük túl...No és én a nagy aggódós többször is megemlítettem hogy "akár vissza is fordulhatnánk" de apa azt mondta hogy hamarosan kiérünk egy kevésbé veszélyes terepre(hát igen, igazából csak reménykedett)... Ígyhát mentünk tovább.Aztán egyszercsak megcsúsztam és majdnem lezuhantam, egy fűcsomóba kapaszkodtam! Mondanom sem kell kb. 11 évesen rögtön csak sikítozni kezdtem(ha belegondolok még most is sikítoznék ha ilyen történne xD) és a fűszálak egyre csak szakadtak...Apa odajött és felhúzott, utána rögtön visszafordultunk...

L/14

Úhh, az durva... és mi lett a gyerekkel? Nem szóltatok a szüleinek, hogy kezeltetni kellene a gyereküket vagy valami? :S Azért ez nem semmi... :S

Nani

Apámnak volt egy érdekesebb, vezetett vidékre kocsival éjjel. Régi úton ment és kb senki nem közlekedett (éjjel 2-3) nem volt túl jó a világítása. Ugye kétsávos volt az út, a baloldalon távolban meglátott egy pislákoló fényt az "úton", gondolta a távolból közeledő szembelevő kocsi, agyában felvázolta az út lehetséges vonalát és vezetett tovább. Aztán jött a kanyar, ha abban a pillanatban nem rántja félre a kormányt az árokba, vagy egy fába csapódik. A magyarázat az, hogy egy traktor ment épp végig a parcellája szélén.

Velem az volt, hogy egy hibásan földelt hoszabbító földelésébe szúltam bele véletlenül, az a két kiálló bütyök, az egyik ugye földelve volt, a másik meg isten se tudja hogyan, de be volt kötve a fázisba. A 6 soros hoszabbító szabályosan odaragadt a kezemhez, és ha nincs gázkonvektorunk amihez nekicsapom lendületből, megölt volna az áram. Gondolom mindenkit rázott már áram, tudja milyen érzés, itt az volt a furcsa, hogy éjjel volt, és valami kékes-zöldes pislákoló fényt láttam, mint amikor a tévében elmegy a kép, valahogy a fejemben világított, nem is előttem.