Volt már halál közeli élményetek? Vagy volt olyan amikor centiken múlott hogy nem haltatok meg? és ha igen mi volt az?

anyumnak volt.

úgy volt (még kisebb korába) h álltak a zebránál az anyujával,és jött egy autó és felszaladt a járdára,és a mellettük pár centire levő oszlopba csapódott,(mert egy oszlop mellett álltak) nem anyáékba..nem sokon múlott.

Bicajoztam a hegyekben!

Vagyis inkább toltam felfelé biciklit,mert olyan meredek volt,hogy nem bírtam hajtani.Toltam már vagy 10 perce és még mindig sehol se volt a hegytető,hát meguntam és visszafordultam,persze lefelé már gurulni akartam a dög meredek,rettentően kanyargós hegyen!

Nem jött össze,rájöttem,hogy hülyeség 2-3 haláli kanyar után és le akartam szállni,de már késő volt,előttem tátongott egy hatalmas szakadék és tudtam,hogyha beleesek,akkor game over!Máig se tudom,hogyan volt rá lelki erőm,de direkt belevágódtam a mellettem lévő bokros,fás részbe,mert tudtam ez az egyetlen esélyem!

Elég sok idő kiesett,mire fel tudtam tápászkodni,a fejemből dőlt a vér,a felkarom eltörött,a lábam összezúztam,a szemüvegem elveszett,a bicajom is totálkár volt,de nem mertem ott hagyni,hátha kikapok 13 éves voltam,esteledett,a semmi közepén.

Gyakran jártam arra,tudtam,hogy vagy 4 km,hogy legalább az üdülőket elérjem és még 2,hogy a falut,onnan még 8 km a haza!

Már dög sötét volt,kivílágítatlan az út,az erdő közepán mindenféle gyanús zaj(épp az X-aktákat nézem korszakomat éltem),mire megtettem az első 4 kmert,de mivel még csak május volt,alig voltak az üdülőkben,nem is tudom hányadiknál jártam,amikor végre valaki meghallott és bevitt a városba, a kórházba!

Azóta is arra járok bicajozni,csak a hegyre már bicaj nélkül megyek fel,és a szemüvegem is megtaláltam az eestre rá,2 évre!

Otthon jaj,de lebasztak!