Élni akarok, igazán élni és érezni. Csak én gondolkodok így vagy van még hasonló gondolkodású ember?

Üresnek érzem az életem és nem akarok egyetemre menni sem. Erre mindenki fogja a fejét. Érettségi után utazni akarok, tapasztalni, átélni, érezni. Nem idegen tőlem a munka (gimi mellett is dolgozom)és csak annyi pénzt szeretnék amennyiből meg lehet élni. Nem akarok "toronyórát lánccal". Úgy érzem megfojt a közeg amiben most élek. Mintha visszatartanának a vágyaimtól és emiatt egyre feszültebb vagyok. Szabad akarok lenni!