Jogosan szégyellem ami velem történt (bántalmazás)?

Tiniként nagyon magányos voltam, a család utált és nem voltak barátaim. Az időmet nyaranta ezért chateléssel töltöttem és sajnos belefutottam egy olyan személybe aki később - és ez hangzik csak igazán hülyén - lelkileg terrorban tartott. Tényleg annyira manipulatív volt, hogy valahogy azt is simán elérte, h féltem letenni a telefont a kezemből, a végén a suliban is órán csak azt nyomkodtam. Elzárkóztam mindenkitől, nem ettem, nem ittam, nem jártam órákra se. Persze ez hosszú folyamat volt, nem egyből adtam fel mindent. Meg sajnos bennem eleve volt egy áldozatszerep és szeretéhség.

A lényeg, h végül csak vele beszéltem neten is. Minden érdeklődési köröm eltűnt, neki rendeltem magam alá. Öngyilkossági gondolataim lettek, egyszer meg is vágtam magam és mentálisan leépültem, semmi se okozott már örömet. Elhanyagoltam magam teljesen.

Azért szégyellem, mert félek, h ezzel jönnének, h chaten, h lehet bántani vkit? És sajnos az a gond, hogy mióta vége annyi idő eltelt, h közben már Amerikában is felnőttnek minősülök, de még mindig PTSD gyötör és nem merek segítséget kérni, de megnehezíti az életem :(