Mi értelme van az életnek? Miért érdemes élni?

Hat ha igazan belegondolunk,nem sok,felneveled a gyerekeid,kuzkodsz dolgozol stb!

De,ha belegondolsz,aki csoves az utcan el,nincs mit ennie,hat csak gondold,mert te nim ilyen vagy ,hiszen szamito gep elott ulhetsz es feltehetted ezt a kerdest!!!

FEL A FEJJEL ,MAJD LESZ JOBB IS,MEG SZERINTEM VOLT MAR ROSSZABB IS!!

Miért ne lenne érdemes,miért ne lenne értelme?!

Megannyi szép dolog van az életben,csodás pillanatok,amelyekből lehet sok-sok erőt meríteni a nehezebb időszakokra. Élvezni kell a jó dolgokat,a rosszból pedig okulni. Örülj,hogy élsz,örülj,hogy van aki szeret,örülj a napnak,az éjjelnek,a finom ételnek,egy mosolynak,egy édes érintésnek,a gyertya léngjának,a parfüm illatának...:D És igyál egy fini bort az egészségedre!:)))

Jó lenne tudni a kérdésfeltevés apropóját!

Az élet értelmét magam sem tudom, de ettől izgalmas, mert kereshetjük. Egyébként csak egy feladat lenne, amit elvégzünk, leadjuk, aztán jónapot! Ezért érdemes élni, hogy találkozhassunk mindennel, amivel szükségeltetik. Olykor a bánat, a szomorúság is beletartozik.

És nem habokba beszélek! Tapasztalatból, mert lassan 10 éve 3 hónapig csak feküdtem ( mindehhez voltam 16 éves ), s még enni sem ettem, pusztán életben tartottak. Depressziós voltam, s mindenképpen meg akartam halni. Aztán másnap felkeltem, sokadnap még ettem is és így tovább...

Ma sem fenékig tejfel az életem, de célom nem visszaesni abba az állapotba, mert nehéz kikecmeregni belőle. A motiválatlanság borzasztó sötétté teszi az életet.

Remélem, hogy magad is tapasztalod, s segítséget is kérsz kimászni belőle!

a szeretet megismerése..

hogy megtapasztalhasd...

ajánlom a mennyei prófécia könyvet, filmet, de elsősorban:

A tudás könyvét amiben minden alapkérdésre választ kaphatsz..

63.oldal a létezés értelme

- a szeretet a közhiedelemmel ellentétben nem szavakban nyilvánul meg, hanem gondolatok révén itt a Földön pedig szinte kizárólag csak cselekedetek által....

a szeretet ugyanis nem csk a fejlettség fokmérője, hanem az egyetlen összekötő kapocs, amely révén a fejlett értelmes lények képesek közösségben élni egymással...

Mindenki életének van értelme, még az utcán fekvő, átfagyott hajléktalanoknak is, és bárkinek akinek szinte semmi jó sincs az életében. Egyrészt azért, mert a helyzet nem biztos, hogy végleges. Még ha úgy is tűnik, hogy soha nem lesz már jobb, könnyen lehet hogy minden jobbra fog fordulni.

Persze az is lehet hogy nem. Például egy magatehetetlen fekvő beteg, lehet hogy haláláig szenvedni fog, de ilyen esetben az életünk értelme hogy másokat boldoggá tegyünk. A nagypapámat is itthon ápoltuk két évig miután idős korában 'lerobbant' (a teljes bal oldala le volt bénulva, nem tudott beszélni, szinte semmit nem tudott egyedül csinálni, egyszóval szenvedett, néha sírt is--erre maradt meg valamennyi az értelmi képességéből--volt róla elképzelésünk hogy miért). Annak ellenére hogy az utolsó két éve ilyen volt, mégis volt értelme az életének, hiszen fájt amikor elvesztettük. Nagymamámnak még ebben az állapotban is szüksége volt rá. Ezért az életünket eldobni bizonyos értelemben nagyon nagy fokú önzés, hiszen nem csak önmagunkat fosztjuk meg az életünktől, mert lehet hogy valaki másnak van rá szüksége.

És mi van akkor ha valakinek már biztosan soha nem lesz jobb, de nincs is kiért ittmaradnia? Szerintem ilyenkor ki kell alakítani valakivel kapcsolatot. Lehet hogy eleinte nem lesz szoros a barátság, de idővel el lehet mélyíteni. Létezhetetlen, hogy egy ember ne tudjon a világon élő összes többi ember közül legalább egyet kihalászni, akivel legalább egy minimális szintű barátság jöhet létre. Mert ezért már érdemes maradni. Végső esetben szóba lehet elegyedni az emberekkel a buszon vagy a járókelőkkel az utcán. Sokan szeretnek beszélgetni az élet dolgairól vadidegen emberekkel is.

Egyébként, ha a kérdést nem öngyilkossági szándéknak értelmezzük :) akkor az a válasz, hogy az életnek így ebben a formájában semmi értelme nincsen. Megszületünk, élünk valamilyen életet (jót-rosszat, boldogat-üreset-->de leginkább vegyeset!), majd meghalunk, és vége mindennek ami volt. A régen élt emberek közül csak azokra emlékszünk, akik valamilyen nagy dolgot vittek véghez. Halála után a legtöbb embernek nem marad meg az emléke sem. És még csak az sem igaz, hogy a halál után még lesz velünk valami, hiszen a Biblia világosan elmondja, hogy a halál a nemlét állapota:"Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak, és nincs többé fizetségük, mert nem emlékeznek rájuk többé, elfeledték őket." (Pédikátor 9:5) "Mindazt,amit kezed megtehet, tedd meg a te erődből, mert sem cselekedet, sem bölcsesség nincs a seolban, ahová mégy." (Prédikátor 9:10)

A Biblia ennek ellenére arról biztosít minket, hogy az életnek még így is van értelme: "De új egeket és új földet várunk az ő ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakni." (2Péter 3:13)