Ha néha úgy látom a valóságot, mint amikor gyorsított felvételt nézek, az valami mentális betegség lehet?

Derealizáció?

Ez nem betegség, bár sokaknak ijesztő lehet.

[link]

Ez egy érdekes érzés, ami amúgy nem veszélyes, de mivel a megszokott érzékeléshez képest teljesen más, ezért zavaró és ijesztő lehet.

Deperszonailizáció: olyan, mintha kívülállóként látnád magad, mintha saját magad számára is vadidegen lennél (állítólag olyan is előfordulhat, hogy valaki nem ismeri fel saját magát a tükörben). A végtagjaid mintha nem kapcsolódnának hozzád, mintha idegen lenne a hangod és ilyesmik. Lehetne mondani azt is, hogy olyan, mintha "testen kívüli élményben lenne részed". Valójában nehezen leírható, mert nem nagyon vannak rá szavaink. A búrán valaki drogos élményhez hasonlította.

Derealizáció: a körülötted lévő világot álomszerűnek látod, mintha nem lenne valóságos, üvegen át, ködben látnád, a hétköznapi történések is furcsának, abnormálisnak látszanak, mintha elszakadtál volna a világtól, dolgokat torznak vagy más szempontból nem valóságosnak láthatsz.

A stressz valóban kiválthatja/fokozhatja, de fáradtság, trauma is, lehet "csak úgy" is, és bizonyos pszichés rendellenességekkel is összefügghet.

de fura.

erről az ellenkező észlelés jut eszembe, amikor pl egy balesetben lelassítva látja az illető a dolgokat

#7

Nem, a derealizáció/deperszonalizáció nem életveszélyes (ellentétben alkalomadtán a mozgásvaksággal). Mindent lát és érzékel az ember, tudja, hogy mi folyik körülötte, csak épp "olyan érzés", mintha álomban lenne, vagy mintha kívülről látná magát. Ehhez nem kell sérülés vagy betegség, előidézheti stressz, sokk, fáradtság, állítólag az emberek többségével előfordul ilyesmi az élete folyamán.

#8

A balesetkor észlelt lassítva látás már tényleg lehet derealizálás, mert segít távol tartani a sokkhatást, amolyan "falat húz" a tudat elé ezzel az agy.