Más is érzett már így? (bővebben lent)
Néhány napja egyszerűen "semminek" érzem magam...nem akarok suliba menni, nem akarok tanulni, sokszor már élni se..mindenen csak sírni tudok, egész nap szomorú vagyok és nincs kedvem még a szobámból kimenni se. Azon gondolkozom éjjel-nappal hogy minek is élek, mi a célom, mit szeretnék, hol a helyem a világban, de mindenre a "nem tudom" a válasz. Mi történik velem?? :(( Eddig imádtam a sulit, 4,6-os átlagom volt tavaly, szeretem az osztályomat is, szerettem tanulni is. Van barátom és barátnőim is, mégis teljesen egyedül érzem magam... mintha kicseréltek volna. Mi történt velem? :( Segítsetek!!
16/L
Alapból Sz@r a közérzeted a fent említettek miatt. Erre rájön az "élet terhének" érzete plusz a pesszimista gondolatok. Szerintem ez lehet a sírásod oka. Ez viszont el fog múlni, ha csak pár napja kezdődött és ha tényleg tart egy darabig akkor majd beleszoksz (és max csak néha reggel vagy este fogsz sírni ami hasonlóan nem jó, de jobb kiadni mint benntartani ez viszont biztos).
Egyébként milyen nyarad volt? Csak mert ennek lehet ez az egész utóhatása. Ha nem volt jó akkor valahol azt érezheted, hogy az egészen változtatni kellene, eddig suli volt meg minden amit fent leírtál, mégsem jó, ezt lehet nem fogtad még fel, de az embernek több tudata is van és sajnos nem mindig a legideálisabbnak tűnő irányít. Ha meg túl jó volt akár az is jöhet (nálam sokszor volt ilyen) hogy ehh vége a nyárnak kezdődhet a monotonitás előröl: felkel, busz, suli, órák, busz, haza, kaja, házi, kaja, fürdés, alvás, És ezt még 4 szer a következő mitomén hány héten amíg nem lesz szünet, hogy aztán megint kezdődhessen előröl. A monotonitás meg tudja ölni az embert sajnos...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!