Manapság menő mentális betegnek lenni?
Tele van az internet idióta oldalakkal, miszerint a különböző mentális betegséggel küzdők ilyen meg olyan angyalok, lefényképezzük ki hogy vágja a csuklóját, feltesszük internetre, rengeteg ember magát diagnosztizálja valamivel stb.
én értem, hogy jólesik az igazi mentális betegeknek a megértés, ha nyíltan beszélnek a problémájukról, de szerintem átestünk a ló túloldalára és a mai tinik már teljesen azt hiszik, hogy szeretetet kapnak azért, ha megvágják a kezüket, pedig szerintem jobb lenne az ami 10 évvel ezelőtt, hogy ha megvágod a csuklód, akkor önveszélyes vagy és zártosztály a legjobb hely. Máris nem lenne divat az ilyesmi, hanem az lenne ami valójában: egy teljesen helytelen dolog amit kezelni kell.
Láttam már olyat, akinek karcolás! (nem is vágás) van a csuklóján és szándékosan úgy teszi maga elé, hogy mindenki észrevegye.Más módja is van a figyelemfelkeltésnek, nem kellett volna egy ilyen mentális defektet szeretetigénylésre elterjeszteni.
Ez csak a csuklóvagdosás volt, aki lazán magára mondja, hogy olyan depressziós vagyok, vagy azt, hogy bipoláris vagyok, arra már nincsenek szavak, hogy mennyire felháborító.
válasza:Bárcsak lehetne a helyemben a kedves kérdező, akkor megtudná, hogy milyen "menő" mentális betegnek lenni.
Nem tudom, ahol én élek, ott nincs ilyen, hogy belebújnak a betegségekbe. Itt mindenkit őrültnek titulálnak, akinek pszichés gondjai vannak, és valamilyen módon kitudódik.
válasza: válasza: válasza:Hogy te mekkora arrogáns egy pötsch vagy, kérdező! :D Ezen már csak nevetni tudok, pedig azok a mentális betegek, akik olvassák ezeket a sorokat, nem érdemlik meg ezt a bánásmódot.
Mindegy, én nem kívánok neked rosszakat, például hogy tapasztald meg magad, amiről beszélsz, csak annyit, hogy nőj fel.
"Bánásmódot"? Na... "Cry me a river..."
Már rég nem rajtuk megy a vita, hanem a személyeskedésen, amit mindenki megtesz ezen az 'anonim' oldalon.
Ha esetleg valamelyik megértéssel túlfűtött, empatikus szent lélek végigolvasná és értelmezné, akkor rájönne, hogy a mentális betegeket védtem volna meg, ha nem ugrana nekem egyből mindegyik és sértegetne, mintha ismernének. Maradjon minden így ahogy van! Legyen ezer oldal arról, hogy ki hogy vagdossa, használjátok továbbra is szeretetigénylésre és figyelemfelkeltésre a vagdosást, hadd higgyék nevetségesnek az igazán betegeket is. Szép dolog, hogy jól a képébe röhögnek ma már annak, aki öngyilkosságot akar elkövetni az érvagdosással, mert nevetségesnek van elkönyvelve a csukló vagdosás, ami nem érthetetlen, ha elnézel néhány embert
válasza:Tényleg gáz a személyeskedés, még jó, hogy te nem csinálod, ugye?
Például ahogy simán többesszámban engem (és minden további válaszolót) is beleveszel a divatmentálbetegek közé, holott nekem pl. soha az életben nem volt mentális betegségem, se ál, se igazi. Például ahogy lekicsinyled mindenkinek a szenvedését, ahogy mindenki divatmentálbeteg, szeretetigénylő, feltűnésre éhes, aki nem te vagy a te barátaid vagytok (mert nektek persze "jár" az a kétes dicsőség, hogy lehettek igazi, nem divat mentális betegek).
Érdekes, hogy az én szememben nem nevetségesek a vágósok sem. Lehet, hogy veled van a probléma.
Nőj fel, növessz empátiát és türelmet, annyira gyerek vagy még...
Te meg tanulj meg veszekedni személyeskedés nélkül, mert most sem megy. Azt se tudod ki a bánat vagyok, de ezt meg azt változtassam magamon és mégegyszer megkérdezem: KI,ki Ki a jóisten írta, hogy nekem mentális betegségem van? én nem.
Ismerek személyesen igazi betegeket és divatbetegeket (mert vannak divatból vagdosók, ha tetszik neked, ha nem), van különbség. Van olyan aki rászokott és nem tud vele leállni, ez sajnálatra méltó és maga a személy is bánja amit csinál. Van aki öngyilkos akar lenni vele, az már megint más. Viszont ha felfordulsz és úgy véded őket, akkor is vannak olyanok, akik KARCOLnak egy párat jól látható helyre és mutogatják. Ennek mi köze az empátiához? Annyi, hogy semmi.
válasza:Szerintem igaza van a kérdezőnek. De a nagyobb gond, hogy ezek a "tinik" buták... Mert teszem azt éppen valami rosszabb időszakukban vannak, aztán már jajj, depressziós vagyok, felvágom az ereimet. Ha jobban belegondolok, már az a generáció elromlott amelyik ezeket a "tiniket" nevelte. Hiszen sok számít azon, hogy a gyerekkel játszok vagy inkább a tv elé ültetem. Másrészt ha megnézzük előfordulnak itt olyan kérdések, hogy skizofrén vagyok-e?, depressziós?, személyiségzavarom van? És a leírásba, csak valami fiú/lány miatt keseregnek, akinek a hangjukat vélik hallani meg mittudomén... Szóval még utána sem néznek a pontos tüneteknek, pedig ott van előttük az internet.
Na mindegy, aki érti, az érti, aki nem, az nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!