Sikerült valakinek gyógyszer nélkül kigyógyulni bármiféle mentális problémából? Ha igen hogyan?

Hosszú évek alatt, kemény munkával lehet gyógyszer nélkül, én úgy csináltam...

Minden gondom nem szűnt meg,arra is gondolok néha lehet, hogy kinőttem a betegséget, mint egy cipőt kiskorunkban...

Kedves Kérdező!

Igen, lehetséges, de a probléma súlyosságától függ. Gyakorlatilag lehetetlen skizofréniát gyógyszer nélkül kezelni.

A gyógyszer egy opció, méghozzá a könnyebb opció, amit helyenként előnyös és helyenként hátrányos választani. Ha súlyos a helyzet, akkor jó döntés gyógyszert szedni. Ha nem, akkor pedig felesleges.

Az antidepresszívumok, antipszichotikumok nem okoznak függőséget. Ezek a készítmények megmutatják, hogy milyen az élet depresszió és skizofrénia nélkül. Ha elhagyja a beteg a gyógyszert (mielőtt megoldotta volna a problémáját), akkor úgy tűnik, hogy súlyosabb lett a problémája. Viszonylagosan stabil depresszió esetében ez ritka. Azért van, mert a beteg megszokja, hogy a gyógyszer biztosítja neki a jó hangulatot. Ezért ha elkezd az ember gyógyszert szedni, akkor bizony venni kell a fáradtságot, és megoldani a problémát, ha olyan, amiből ki lehet gyógyulni, és lehet rajta javítani.

A nyugtatók, szorongáscsökkentők majdnem mindegyike függőséghez vezethet. Lehet vele élni, de nagyon kell vigyázni vele. Antidepresszáns mellé szoktunk írni estére Frontint, vagy Rivotrilt, mert kezdetileg szokta pörgetni az embert. Tartós, rendszeres szedését nem engedem sok betegnek. De vannak már olyanok, akik elég magas dózisban szedik. Pszichoterápiára nem javulnak ezek a betegek, csak gyógyszerrel elkábítják magukat, és elvannak. Van olyan szorongáscsökkentő gyógyszer, ami nagyon előnyös, mert nem okoz függőséget, de nem erős hatású szer.

Szóval eléggé sokszínű kérdés. Én csak néhányszor vettem be nyugtatót, semmi mást nem szedtem, de viszonylag jól tudom kezelni a húzós, stresszes helyzeteket.

dr.

Nekem már többedjére van depresszióm, egyszer egy pszichológus meggyőzött hogy tudom uralni és tegyem le a gyógyszert mert az megmásítja a valóságot.

Én le is tettem, mert azt hittem akkor majd jobb lesz és jobban önmagam lehetek,de sajnos nem túl sokáig tartott.

Egyre inkább előjöttek a szorongások és túlaggódások és mániákusan menekültem evésbe vagy másba, ami jött.

Közben alig voltam képes napi 4 órás munkát ellátni, mert túl fáradtnak éreztem magam.

Aztán még félév telt el úgy hogy agyonfáradtam két munkahelyen is, mire közölték velem az utolsón hogy olyan pszichés zavaraim vannak amivel először tegyem rendbe magam mert így képtelen leszek együttműködni.

Ekkorra már úgy éreztem mindenki ellenem van és senki sem ért meg, úgyhogy visszamentem a pszichiátriára és végre a bipoláris depr.-ra kezdtek el gyógyszerelni, és azt mondták erre folyamatosan kell szedni mert még rosszabb lesz, ennek két hete. Igaz hogy az állás megszűnt, de jobban vagyok, és más a minősége az életnek így, a hangulatingadozások lájtosabbak, és elkerülnek a nagy dühkitörések is. Be kellett látnom hogy ez tényleg olyan betegség amire figyelni kell állandóan, és változásoknál vissza kell menni és elmondani az orvosnak az állapotot.Azt is fogja mondani ha már nem szükséges a kezelés, de sokszor többet árt gyógyszer nélkül élni mindt vele. sok sikert, egyébként a jóga nagyon jó ilyen betegségekre, és a diéta.