Normális, ha minden pszichoterápiás ülés iszonyatosan felzaklat?

Nem olvastam végig a csörtét, írom, amit én tapasztaltam a terápiám során:

Ha valaki JÓL csinálja, akkor maga a pokol. Az elején. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy megszűnnek az énvédő mechanizmusok, és sorra jön fel minden eltemetett fájdalmas emlék a tudatalattiból. Egy mélylélektani terápiának így KELL működnie, ettől hatékony. Különben csak mismásolás, nem nevezhető hatékonynak.

Nyugodtan éld meg a fájdalmas élményeidet, hidd el, idővel egyre jobb lesz! Nem tudni még, hogy mikor, később is bukkanhatnak még fel váratlanul fájdalmas élmények. Én 9. hónapja járok intenzíven, heti kétszer és az első néhány hónapban pokoljárás volt. Olyan, mintha kiengedném a démonaimat a palackból és jól megkínoznának. De aztán továbbállnak! :) A terápia második felében már sokkal ritkábban jöttek ilyen fájdalmas emlékek. Szóval ezen túl kell esni, de hidd el, van értelme!

Bár férfi vagy, de talán átérzed a példámat: én a terápiát úgy fogom fel, mint a szülést. Szülni iszonyú fájdalmas. Megszületni is. De ezt a fájdalmat elviseljük, mert van értelme. Hát ilyen a terápia is. Új ember születik. :)

Ha van kedved beszélgetni róla, szívesen teszem, keress meg privátban! :)

A jo edes k*r va anyját annak (azoknak) akik lepontozták a véleményemet és az egész betegségtörténetemet!

Empátia belőletek teljességgel hiányzik

Én is lepontoztam. De nem a betegségtörténetedet, hanem azt, hogy szerinted akit érzékenyen érint a terápia, az gyenge ember, vagy rossz a terapeutája. Ez ugyanis tévinformáció. (Az oldalon hasznosság szempontjából kell értékelni a hozzászólásokat, nem érzelmi alapon.)

Szakmai szempontból pedig egyáltalán nincs igazad.

Szerintem az első válaszoló nem hisztis csak nagyon súlyos személyiségtorzulása van.

Szinte biztos vagyok benne hogy patológiás karakter.

Első válaszoló megkérdezhetem hogy szenvedsz e személyiségzavarban? Ha igen, milyen típusában?