Miért nem érti ezt meg a pszichológus?
Jártam egy pszichológushoz, mert segítségre volt szükségem. Nagyon nehezen nyíltam meg neki, nagyon sok idő kellett, hogy megbízzam benne, de végül megtettem. Idővel pedig elkezdtem hozzá egyre jobban kötődni. Szerinte ez a terápia rovására mehetett volna, ezért elküldött egy kollégájához.
Oké, egy világ omlott össze bennem, hogy ő is elutasított, úgy, hogy tudta, mert addigra már meséltem neki a "tapasztalataimról", hogy sok minden arra volt visszavezethető, hogy folyamatosan csak az elutasítást kaptam.
Megfogadtam, hogy én többet nem kötődöm. Soha senkihez.
Erre most a másik pszichológus meg állandóan azzal jön, hogy akkor lesz hatékony a terápia, ha kötődöm hozzá.
Most akkor mi van? Miért nem érti, hogy én nem fogok kötődni? 24/L
Elmeséltem persze, mert kérdezte, hogy miért határolódok el ennyire. Aztán mondtam, hogy múltkor épp ez volt a baj, hogy kötődök, most nem tudom mihez tartsam magam.
Meg alapjáraton is én egész életemben elutasítást kaptam, szóval megedződhettem volna, és egyébként valamennyire meg is edződtem. Most a pszichológus ugyanezt tette, kvázi "elutasított". Nyilván ez másabb helyzet, de ugyanazt érezte mint eddig olyan sokszor.
Ezért mondtam, a mostani pszichológusnak, hogy ez az oka annak, ha távolságtartó vagyok, mert tényleg az vagyok.
Persze általánosan bárkivel elbeszélgetek bármiről, mert ezek nem olyan lényeges dolgok, csak itt meg furcsa, mert itt nem az általános dolgokról kéne beszélgetnünk.
Na mindegy, annyit mondott erre, hogy ezen "dolgozni" kell, mert így sem jó.
Hát oké, ezzel annyira nem vagyok kisegítve :)
válasza:Én is járok pszichológushoz, és ugyanúgy érzek iránta, mint amiket te leírtál. Mármint nem zaklatom, nem telefonálgatok neki, csak néha érzem, hogy hiányzik, vagy épp rágondolok, de amint meglátom ezek az érzések elmúlnak. Tudom, ez az érzés talán picit több, mint kellene, de szerintem nem lépek vele át semmilyen határt. Nem vagyok belé szerelemes, csak simán szeretem. Gondolom azért, mert foglalkozik velem. Én úgy gondolom, hogy addig, amíg egy páciens tisztában van azzal, hogy azért érez ilyeneket, mert a pszichológus foglalkozik vele, törődik vele, addig szerintem nincs baj.
Nyíltan még én sem vállaltam fel az érzéseimet a pszichológusomnak, de célozgatni már célozgattam. Így biztosan tudja, hogy kötődöm hozzá stb. Egyébként ha engem emiatt majdnem egy éve tartó terápia után kidobna és azt mondaná, hogy menjek máshoz az érzéseim miatt, amit felé érzek, én tuti, hogy elhordanám mindennek és olyanokat vágnék a fejéhez dühömben, hogy ne nekem, hanem neki legyen szüksége pszichológusra. :D
Szerintem a legnagyobb probléma a terápiákkal, hogy a pszichológusok nem magyarázzák el a terápia legelején, hogy ha felmerül bármilyen érzés velük kapcsolatban, akkor azonnal szóljunk, ne hagyjuk, hogy elfajuljon a dolog. Szerintem többször kellene ezt hangoztatniuk...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!