Talpra állt már valaki egy nehéz élethelyzetből?

Nehéz élethelyzet:

Öt év házasság után arra mentem haza, hogy a férjem egy másik nőt dönget az ágyunkban. Észre sem vettek, viszont belémégett a látvány!!! Szétköltöztünk. Beteg lettem(fogyás hajhullás depresszió, önsajnáltatás stb). Kezdtem rájönni, hogy ez így nem mehet tovább! S mit ad Isten? Autóbalesetet szenvedtem, aminek következményében eltört a gerincem, szerencsére nem volt gond szépen meggyógyult. A sok heti fekvés alatt volt időm gondolkozni. Rájöttem, hogy bármi baj is történik az életben attól csak erősebb s több leszek!

A fájdalmat meg kell élni! A rossz dolgokat nem elfelejteni kell, hanem a megfelelő helyre eltenni!!! Elraktározni az "ilyen is volt, s a hasznomra vált" fiókba!!!

Aztán elkezdtem az új életszemléletben nézni a dolgokat. A férjemmel újra összejöttünk, oly mértékű összhang s harmónia uralkodott a kapcsolatunkban, mint még sohasem! Majd nemsokára kiderült, hogy daganatom van... Először kétségbe estem, de aztán a sok rossz ami ez előtt történt megerősített, így azt mondtam, hogy meggyógyítom magam!!! Az orvos azonnali műtétre küldött, én viszont nemet mondtam! Úgy gondoltam, hogy ha a testem létrehozta akkor üzenni akart ezzel valamit, ha megtalálom a miértjét és kezelem, akkor a testem el is tünteti a daganatot.

Szeptemberben voltam újra vizsgálton, s nyomtalanul felszívódott...

Szóval bármi történik is az életben Veled tudnod kell hogy AZ A TE FEJLŐDÉSEDÉRT VAN!!!

9-nek.

mennyi palacsinta jön ki 200 Ft-ból? 1,5 kg

Ezelőtt 5 évvel még csak 15 Ft volt a tojás, 80 Ft volt 1 kg liszt, ha volt otthon került bele tej is, ha nem akkor nem. Remélem nem lesz részed benne, hogy megtudd milyen finom tud lenni a vegetás /mármint ételízesítős sós palacsinta/ a kakaót meg a lekvárt a gyerekek ették. Az az a + 100 Ft, ami a hozzávalók fölött van. Azt egyszer kellett csak megvenni, sokáig kitartott, de mint költséget számolnom kellett.

11 tökéletesen igazad van. Minden testi probléma, a lelki problémák fizikai megnyilvánulása.

Nekem a gerincsérvem jött elő akkor, húzott vissza a múltam, ezt jelentette a bal lábam folyamatos görcsölése, és a vádlim "elhalása" zsibbadása. Már nem tudtam lábujjhegyre járni, mégis mentem és mentem a napi 7 km-t, mert muszáj volt.

Ahogy elkezdtek rendeződni a soraim, amikor visszakapcsolták a vizet, már tudtam hogy minden rendbe jön. Akkor ismertem meg a mostani férjemet, és a betegség hipp-hopp elillant. Ahogy jött úgy ment.

Én is úgy hiszem, hogy egy-egy nagyon nehéz időszak csak az ember javát szolgálja, ha tud tanulni belőle.

Egyszer én is voltam egy nagyon nehéz helyzetben. Pereskedtem, elvesztettem az állásom, lebetegedtem, elhagyott a menyasszonyom, kilakoltatás fenyegetett. A barátok nagyon sokat segítettek. 10 évig tartott mire rendeződött a helyzetem. Sajnos néha mostanság is vannak rémálmaim emiatt, pedig, most sokkal jobban élek mint akkor.

És nem csak anyagilag érem. Talán mégis is igaz, hogy ami nem öl meg erősebbe tesz. (és egy balf...aki a palacsintán lovagolt) :)))