Miért övezi még mindig olyan sok előítélet a pszichológiát?

Van jó része is, de azért azt jó lenne megérteni,hogy azoknak a fikázó hangoknak is megvan a maga igazság tartalma.

Ami a probléma az valóban a gyógyszerek. Oké, vannak indokolt esetek, de például ami itthon a nyugtatók terén történik, az brutális, brutális károkat okoz. Nekem személy szerint megvan a magam véleménye az SSRI-ről is, a figyelem zavar kezelésénél bevetett ritalinról már nem is beszélek.

Rendkívüli mértékben próbálja a pszihológia kiszélesíteni a kezelésre szorulók számát, már lassan mindenre meg lesz a pszihiátriai kórkép. Ami egyébként önmagában nem gond, mert például egytől-egyig az összes emberben megtalálhatod a skizofrénia tüneteit, csak nem olyan durvák. Nincs olyan, hogy "épelméjü", mindenki más, közben meg ugyan olyan is. De az a gond, hogy ezek mindenkit szeretnének megtömni gyógyszerekkel. :[

Vannak kivételek, mindig vannak. De az általánosság ez sajnos, ez a tendencia, nézz körül nyugodtan...

Azért, mert a betegek nagy része azt hiszi, hogy elmegy a pszichiáterhez/pszichológushoz és két hét múlva rendbe jön. Ugyanazt várják el ettől a tudományágtól is, amit a fizikai problémákat kezelő szakirányoktól. Egy kúra gyógyszer és már meg is gyógyultak.

Először a betegekkel kéne megértetni, hogy ilyen típusú betegségeknél nekik sokkal több energiát és időt kell a kezelésekbe belefektetniük, mint az orvosnak. Az orvos csak vezetni, irányt mutatni tud, de a gyógyulást a betegnek kell elérnie és ez sokszor hosszú hónapok vagy évek munkája.

Nézd, nem az a lényeg, hogy vannak tudatosabb emberek, akik nem játszanak ezzel... Hanem azzal, hogy vannak olyan emberek is, akiket megvezetnek jóformán! Tudod, amikor egy depisnek azt mondják, hogy szedjen SSRI-t az szvsz egy brutális tévút. A depresszió egy olyan "betegség", ami mindannyiónknál fentáll, csak van aki teret enged neki, és van aki nem. Én csak a legvadabb esetekben gyógyszerezném, amúgy, ha már kibírt hónapokat, sokszor éveket is, akkor bírja még egy darabon, amíg a terápia kifejti a hatását. Az a gond, hogy a szerotonin egyáltalán nem játék, ha lenne fogalmatok róla, hogy ez a vegyület felelős a kábítószerek hatásának 70%-nál, akkor értenétek, miről is beszélek. Brutális károkat okozhat az elmében! Miközben, kb. 10óra munkával a depisek 80%-át kilehet szedni a gödörből (tapasztalat).

A pánikbetegek nagy részénél hagyják, hogy a beteg örök életére szedje a gyógyszereket, miközben annál szvsz kötelező jeleggel kellene elő írányozni a terápiát.

És akkor a figyelem zavarrol nektek, pár szóban...

Azt mondják, hogy az ADD/ADHD-t az agy rendellenes fejlődése okozza, egyes területeken, mint pl. az agy tervezésért felelős részein az aktivitás csökkent a normálishoz képest, és elméletben ide veszik a szerotonint is. Ennek következtében a beteg nem tud figyelni, impulzivvá válik (meggondolatlan nagyjából, könnyen befolyásolható). Ez a 2 dolog, ami azt a betegséget meghatározza. Azt mondják, hogy erre egy amfetamin származékot kell adni.

Csak egy pár szóban erről...

Lelki függőséget okoz. (állítják, hogy nem, de ez baromság a köbön)

Szabájosan szétzilálja az ember napjait, legalább 50%-nál étkezési nehézségeket, alvási nehézségeket okozhat.

Felerősíti a hiperaktív tüneteket.

Ezen kívül meg sem merem említeni azt a részt, hogy a beteg testét jelentős részben megtereli, a szív és érrendszer 20mg körüli dózisnál 15-30%-al magasabb "órajelen" ketyeg, egy átlagos 120/70 (vérnyomás, pulzus) kb. 150/90-re emelkedik, és ezt ők okésnak tartják, mondván nem gáz, ez belefér.

De ebből még mindig nem tünik ki, hogy mi ezzel a legnagyobb baj.

A figyelem zavart, és az impulzivitást is egyetlen érzékelhető dolog okozza.

A gondolat rohanás. Túlzott gondolkodás, túl gyors gondolkodás. Erre rájön még a figyelem zavarnál egy tipikus dolog, a delikvens kicsit "máshogy" gondolkodik, nem átlagosan, tehát hajlamos gondolati úton 3 galaxissal arébb tartózkodni munka közben. Ez okozza a figyelem zavart, ami rutinná válik számára, arra már nem figyel oda, és ha nem figyelsz a kényszeres gondolkodás megjelenik, és a figyelmed abban öszpontosul. Az impulzivitás szimplán abból adódik, hogy sok gondolat jön rövid idő alatt, és ezt tetézi az, hogy az ember szinte feltétel nélkül megbízik a gondolatokban. Ha gyógyszer helyett elmesélnék nekik, hogyan lehet a kényszeres gondolkodást megregulázni, abba hagyni (egyáltalán nem nehéz) figyelmük hallatlan minőségben javulna, és a hülyeségre is kevésbé lennének fogékonyak.

Az elmúlt honapokban vetettem erre irányuló kutatásokat, és azt kell, hogy mondjam, tökéletesen működik. Megmaradtak a pozitív dolgok, ellenben a koncentráció átlag felettivé vált, az emlékező képesség számára jelentéktelen dolgoknál is, a kényszeres gondolkodásból eredő impulzivitás teljes mértékben jelentéktelenné vált, a gondolkozás papíron csak akkor jön mostmár elő, amikor szüksége van rá, tehát számolásnál, emlékezésnél.

Nem gondolom, hogy ezzel valami új módszert fedeztem volna fel, nem vagyok pszihológus, nem tudom milyen "viselkedés" terápiákat alkalmaznak ezeknél a betegeknél. Úgy gondolom, hogy a szakemberek többsége tisztában van a módszeremmel, mert nem vagyok sem géniusz, sem pedig messiás. Egyszerüen nem érdekük. Ugyan ez a módszer meglátásom szerint működne a depressziónál is, persze ehez feltétlen szükség lenne a depis egyén 100%-os együttműködésére is. Tudom, hogy a pszihológusok tudják, hogy mi lenne a kulcsa az egésznek. Egyszerüen szarnak rá, egyszerübb hónapokat gyógyszerezni, majd fél év alatt rávezetni erre a beteget! Addig is fogyott az SSRI, a gyógyszer lobbi elérte célját, és "mindenki boldog"!

Naív dolog azt gondolni, hogy a mai kapitalista társadalomban, ahol a profit az úr, egyes cégek bűncselekményeket is vállalnak a profit érdekében!

Ha a bűntetés csak pl. 100Millió, de a várt haszon belőle 200M, akkor vállalják a büntetést. Ez tény! Ennek fényében, nem értem hogy gondolhatjátok azt, hogy a gyógyszer gyáraknak az áll érdekében, hogy te NE szedj gyógyszert! Nem mérgeznek le nagyon, nekik elég az is, ha te pár hónapig szeded a szarjukat. Nem mondom, hogy sosem indokolt, van amikor. DE azzal is tisztában kellene lenni, hogy milyen méreteket öltött manapság a nyugtató, altató, antidepresszáns használat. Ti sem gondoljátok komolyan, hogy ennyi ember lenne fizikailag BETEG.

És akkor tudnék még "ódákat" zengeni az antipszihotikumokról is, amivel életeket tesznek brutálisan érdektelenné, és értéktelenné. A pszihiátria jelentős része gátlástalan, profit hajhász sarlatán. Tiszteletem a kivételnek, mert vannak szép számmal, de csak ezért nem kellene szemet húnyni az évszázad mutyijának!

Igen tapasztalatból beszéltem.

A depressziót nem a rossz kedv okozza, hanem a kényszeres gondolkodás. És igen, ez mindenkinél megvan. Kivételt képeznek egyes megvilágosodott emberek, és követőik, valamint pár kivétel, aki bár nem tudatosan csinálja, de nem gondolkodik folyton.

A depressziót azonosítjátok a rossz kedvel, pedig valójában arról van szó, hogy állandó gondolkodás tárgyát a sötét dolgok alkotják. És ha ismered az elme alapvető működését rájössz, hogy állandóan a múltból meríti a gondolatokat az elme, tehát a jelen pillanatban a depresszió egy irracionális gondolkodásból ered.

De ennek igen könnyü gátat szabni, akár fél óra alatt is rálehet vezetni az embert, hogy miért hülyeség az egész, és hogyan tudja abbahagyni.

Javítanám magam, nem a sötét gondolatok okozzák magát a depressziót, hanem a tény, hogy mi ezzel foglalkozunk.

Lehetnek egyszerre szörnyü, önmarcangoló gondolataid, és lehetsz közben még is boldog! Ez a kulcs.