Megfelelési kényszer, evészavar kezdek megbolondulni? 17/L Bőv lent.

Hasonló paraméterekkel kezdődött nálam is az egész, egy-két évvel voltam fiatalabb, mint te. Az első válaszolónak igaza van, hatalmas előny, hogy ismered a problémád, de nem elég tudni, be kell ismerni, és tenni kell érte.

Biztos ismered a rémisztő frázisokat az evészavarokról, nem fogom felsorolni a fizikai tüneteket meg testi-lelki következményeket, igazán nem gondolom, hogy szükség lenne rá (ha szeretnéd, persze, szívesen elmeséltem, mennyire szenvedtem minden nap).

Elmondom, nekem mi segített: az analizálgatás. Hogy a gondolkodásban nem csak odáig jutottam, hogy mit utálok magamban, feltettem a kérdést, hogy miért van ez így vajon, és mindig így kell-e lennie? Tényleg olyan nagy bűn, ha ezt meg ezt csinálom és ebben meg ebben nem vagyok olyan jó? Tényleg csak az számítana, hogy mindenből max pontos dolgozatokat írok? Tényleg, ez lennék én?

És rájöttem, hogy nem ez vagyok. Nem öt percet vett igénybe, nem egy estét, nem egyszer ültem le, hogy végtelenül összpontosíthassak ezekre a kérdésekre, hónapokig tartott, mire elfogadtam magam.

Egyénfüggő, nyilván, de az, hogy ebben a pillanatban nem érzel magadban semmi értékeset a maximalizmusodon kívül, nem azt jelenti, hogy ne is lenne ott mindaz a sok szép dolog. Azt mondom, fejben dől el minden, és jó, hogy te még időben realizáltad a problémát, milliónyi problémát előzhetsz meg azzal, ha fogod magad, és kilépsz.

Mozogj, az fantasztikusan sokat segít, ahogy az is, ha néha lazítasz, és nem csak a tanulmányokra összepontosítasz. Ne kínozd magad, egyszerűen nem éri meg, és tudom, hogy ez hülyén hangozhat, de három-négy évnyi evészavar után látom, hogy mennyire így van. Kijöttem belőle, és csak az jut eszembe, ha visszanézek az akkori dolgokra, hogy mennyi időt és energiát pocsékoltam el arra, hogy pusztítsam magam.

Erre nincs recept, tényleg magadnak kell rájönnöd, mi segítene, nem vagy bolond, csak épp nehéz élethelyzettel küzdesz - boldogság, hurrá, ki lehet belőle jönni, árnyoldal, hogy fáj.

Kitartást.

Soha nem fogsz az összes embernek megfelelni, ez lehetetlenség, erre senki sem képes.Magadnak akarj megfelelni.Ne azt nézd, hány kilós vagy, hanem azt, hogy jól érzed-e magad a bőrödben.

Az iskolai teljesítményeidről pedig hidd el, ha néha becsúszik egy 3-as, 4-es, akkor is kiválóan elboldogulhatsz majd az életben, ez nem az iskolai jegyeiden fog múlni.Feleslegesen kínzod magad!