Rosszul esik, hogy nem keres a pszichiáter, milyen baromság ez?
Nagyon padlón voltam sokáig, pszichiáternél jártam, gyógyszert szedtem, de igazán alig beszéltem valamit, minden bennem maradt. A doki egy intenzív terápiát javasolt, majd a az utolsó alkalomat, amit megbeszéltünk e-mailen keresztül lemondtam. Ő nem kérdezte miért, megyek-e legközelebb, csak köszönte, hogy időben szóltam.
Én meg olyan debil vagyok, hogy teljesen kiborultam, hogy felőle is akár kinyírhatnám magam.
Tudom, hogy oltári nagy baromság, mégis ettől még elveszettebbnek érzem magam, hallottatok már ti ekkora marhaságot?
válasza: válasza:Lehet, hogy arra próbált utalni, hogy a helyzeted messze nem olyan rossz, mint amilyennek látod...
Én, ha magam alatt vagyok, és elegem van az életemből, elmegyek egy kórházba, ahol TÉNYLEG súlyos betegek vannak, vagy olyan dokufilmet nézek, ahol TÉNYLEG nyomorúságos körülmények között élő emberekről van szó, és mindjárt hálát tudok adni a sorsomért... próbáld ki.
válasza:Szerintem keress másik szakembert és ne magadat vádold. (Inkább pszichológust javasolnék, mint pszichiátert.)
Sajnálom, ha túlterhelt az orvos, de azért elég meredek, ha késik és akkor is ő beszél.. Persze, lehetne ez is egy módszer, hogy "nézd, mennyivel rosszabb másoknak", de azt nem pszichoterápiának hívják.
Köszi ismét!
Hát lehet, hogy ezt akarta elérni, hogy lássam, másoknak mennyire rossz, de én még el sem mondtam neki, hogy velem mi a helyzet!!!! Szóval olyan dolgok vannak bennem, amiket nem tudok feldolgozni, de el sem mondhattam neki, mert rögtön azzal kezdte, hogy "Most jövök egy nőtől, akinek már háromszor elvetélt, és most végre megszületett a babája, de egy hetes és már haldoklik" Na hát ezek után nyilván nem fogok semmit sem mondani... :S Na mindegy.
válasza: válasza:"Na hát ezek után nyilván nem fogok semmit sem mondani"
Miért?
(csak én vagyok olyan érzéketlen, hogy nem hat + tök ismeretlen emberek baja?)
válasza:Hát eleve nekem elég nehéz volt hozzá elmennem, szocfób vagyok eléggé, de már nagyon szenvedtem a fizikai tünetektől.
És igen, engem "meghat" akarom mondani elszégyellem magam, a saját életem rohadtul nem érdekel, és önzőnek érzem magam, ha magammal foglalkozok. Hát ezért nem modntam smemit, hiába döntöttem el, hogy "na most beszélni fogok" végül mégis a hallgatás mellett döntöttem (ő viszont elég sokat beszélt), meg amellett, hogy azt ecsetelgetem, hogy a családomban ki mit tanult meg hol dolgozik
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!