Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Öngyilkossági kísérlet után...

Öngyilkossági kísérlet után egyből pszichiátria?

Figyelt kérdés

Mai napon egy igen gyenge és erőtlen kísérletet tettem az öngyilkosságra. Magyarán, megkötöttem a kötelet és a nyakamban volt a hurok. Közben, ahogy ránehézkedtem volna a nyakammal a kötélre, meggondoltam magam; hogy miért az lényegtelen. Egyértelműen hirtelen felindulásból csináltam, amit csináltam.


A tettemmel nem akartam semmire felhívni senkinek a figyelmét, csupán elegem van ebből az életből. Hiszek a reinkarnációban, logikusnak tartom, ezért kicsit talán merészebben állok az öngyilkosság kérdéséhez, mint mások.


Elvileg részt veszek valamiféle orvosi kezelésben, gyógyszert szedek, havonta egyszer látogatom a pszichiátert. Holnap esedékes a következő alkalom. A kérdésem arra irányulna, hogy ha én elmesélem neki azt, ami ma történt; illetve azt, hogy én minden áldott nap felkötném magam a legszívesebben, akkor történik bármi nemű konzekvenciája az esetnek? Nem szeretnék pszichiátriára kerülni. Pszichológushoz már lassan egy éve nem járok sajnos, mert azok a piszkos anyagiak....


Előre köszönöm a válaszokat. 24/f



2012. jún. 11. 14:50
1 2 3
 1/25 anonim ***** válasza:
89%

Szerintem nem lesz semmi következménye, nem kerülsz zárt osztályra, csak ha önszántadból vonulsz be.

A hit szép dolog, viszont nem ártana elgondolkodnod, hogy mi van ha mégsem létezik reinkarnáció? Eldobnád magadtól az egyetlen esélyedet az életben.

2012. jún. 11. 14:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/25 A kérdező kommentje:

Köszönöm a választ.


Igen, eldobnám, mivel értéktelen; illetve más kiutat nem látok sajnos.

2012. jún. 11. 15:02
 3/25 anonim ***** válasza:
Mindenből van normális kiút. Miért hiszed hogy nincs? Fiatal vagy, lenne bőven lehetőséged bármit tenni.
2012. jún. 11. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/25 A kérdező kommentje:

Sokszor olvasom ezt, hogy valaki fiatal még, miért nem tesz meg ezt vagy azt.

Tudom hogy az vagyok, de már most úgy érzem magam, mint egy 50 éves. Koravén vagyok ha úgy tetszik. Ha valaki mutat nekem egy értelmes utat, akkor szívesen megjárom.


Egyébként egy olyan országban, mint Magyarország, ahol a legmagasabb a világon az öngyilkossági ráta, a helyzet pedig kilátástalannak tűnik, bizony nagyon nehéz bármit is tenni :(

2012. jún. 11. 15:14
 5/25 anonim ***** válasza:
Csak röviden írd le, hogy miért tartod kilátástalannak helyzeted.
2012. jún. 11. 15:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/25 A kérdező kommentje:

Röviden: Nincsenek barátaim, nincs igazán hobbym, nincs semmilyen társaságom. Van barátnőm, akivel általában jól meg szoktunk lenni, viszont ott is vannak problémák. Most ő is és én is otthon vagyunk, külön.


Próbáltam normálisan viszonyulni az emberekhez. De tényleg, mindent megtettem. Valamiért mégsem úgy viszonyulnak hozzám, ahogy én azt elvárnám. Sőt, sokszor tisztességtelenek velem. Tudom hogy az én készülékemben is van hiba. Tudom mert túlreagálok mindent. Sokszor beleképzelek a dolgokba olyant, amin nincs is ott...


Ezért gondoltam, hogy az öngyilkosság lenne a legjobb megoldás. Annyi problémám van, hogy nincs szakember, aki meg tudná azokat oldani... Meg egyszerűbb is... (Tudom hogy egyesek erre nagyon fognak ugrani :))

2012. jún. 11. 15:21
 7/25 anonim ***** válasza:
100%
Ha önveszélyesnek látja a helyzetedet, simán erőszakkal is bevitethet a zártosztályra, úgyhogy csak finoman.
2012. jún. 11. 15:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/25 anonim ***** válasza:

Egyszerűbb persze...

Szerintem nagyon sokan vagyunk akik gondolkodtak öngyilkosságon, de mérlegelni kell, hogy mik azok a lehetőségek amiktől megfosztanád magad. És még ha kilátástalannak is tűnik a helyzet, főleg egy ilyen országban akkor is vannak lehetőségek. Munkád van? Érdeklődési köröd meg nem hiszem el, hogy ne lenne, de az is szinte bármilyen korban kialakulhat, nem vagy vele elkésve. És ennek kapcsán szerezhetsz ismerősöket, haverokat amiből később akár a barátság is kialakulhat. Na meg ott a barátnőd, már előnyöd van a sok öngyilkosjelölthöz képest, sokuknál ez az egyik fő indok.

2012. jún. 11. 15:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/25 A kérdező kommentje:

Igazából még egyetemre járok, és fogok is sokáig. Legalább 4 év ha MSC-t is el akarom végezni. Munkám annyi lesz, hogy most megyek két nap múlva gyakorlatra, egy céghez. Persze nem vagyok hülye gyerek, szerintem. Már van szakmám, két nyelvvizsgám... Érdeklődési köröm is van természetesen. Társasági kapcsolatok hiánya miatt van az, ami. Szociális kapcsolatok nélkül az ember, szerintem nem ember.


Amúgy igen, erre írtam hogy hirtelen felindulásból tettem, amit tettem. Nem mérlegeltem.

Általában úgy szokott lenni, hogy jól érzem magam, és pár óra, vagy pár nap alatt lemegyek a mélypontra. Utána mindez újra előről. Látszólag kis apróságok is okozhatják a romlást.

A mai eset kivétel volt, tavaly nyáron történt egy hasonló.

2012. jún. 11. 15:41
 10/25 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem az a baj, hogy nagyon rágörcsölsz arra, hogy mindenáron kapcsolatba akarsz kerülni az emberekkel. Egyszerűen csak lemehetnél néha inni egy sört a sarki kocsmába, vagy elkezdhetnél sportolni valamit és máris meglenne a szituáció ami kapcsán közel kerülsz az emberekhez. Még ha igazi barátaid nem is lennének, de el tudnál dumálni valakivel az adott témában az is sokat lendítene a közérzeteden.
2012. jún. 11. 15:46
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!