Mit csináljak magammal?
Kb. fél éve mindig különböző dolgokat veszek észre magamon, kis folt ilyesmi. És azokat szinte betegesen nézem, piszkálom és ilyesmi. Vagyis úgymond képzelt beteg vagyok, vagy hogyis nevezik ezt. De néha annyira bepörgetem magam emiatt, hogy szinte pánik rohamom van dobog a szivem, leizzadok, alig kapok levegőt. Pánikolok mindenféle betegségtől, de viszont az orvosoktól is rettegek. Az a baj hogy munkanélküli vagyok, nem tudom magam lekötni eléggé, viszont amikor egy egy nap eltudok menni alkalmi munkára akkor semmi bajom, mert nincs rá időm ezen gondolkodni. Így amikor tudom elmegyek otthonról és akkor rendben vagyok, de amint újabb napot töltök otthon újból előjön, hogy fáj valami és akkor addig piszkálom ott amig valóban fáj is. Kb 1 éve voltam pszichológusnál de nem igazán jött be semmi változást nem észleltem, közel 2 hónap után sem, és ráadásul sokba is került. Így szeretnék magamon segíteni, csak nem tudom hogy, mert azt tudom hogy nem normális amit csinálok, de nem tudom magam visszafogni, hogy ne nézzem a magamon felfedezett dolgokat kb 5 percenként, de szó szerint.
El vagyok keseredve :( mert már nagyon nem jó ez így.
Jól látod a helyzetet, unalombetegséged van.
Ha már kényszerűségből otthon vagy akkor foglald le magad.
Tanulj nyelvet, vagy valamit ami segítheti a későbbi munkavállalásodat.
Tűzz ki magad elé célokat és azzal foglalkozz.
próbálkoztam ezzel is, de egyszerűen olyan szinten megy ez a dolog, hogy hosszú ideig nem tudom lekötni magam.
más napokon pedig semmihez nincs kedvem, legszivesebben csak aludnék. céltalan lettem, és szinte undoroddok magamtól emiatt. :'(
Csak te magad ránthatod ki magad a bajból.
Embereld meg magad. Menj tanfolyamra amit a munkaügyi központ fizet. Emberek közt leszel és újra hasznosnak érzed magad.
Hidd el az önsajnálatnál nincs rosszabb.
Igen a tanfolyam is megfordult a fejemben, de most augusztus végéig úgy néz ki lesz ilyen idény jellegű munka, így inkább erre megyek ami 1-2 héten belül beindul, napi 12 órákkal, így abban reménykedek ez eléggé leköt. És időközben meg hátha sikerülne állandó munkát is találni. Ha nem akkor mindenképpen tanulok valamit valami tanfolyam, mert ez így nem mehet tovább.
és az a hozzászólás, hogy menjek kapálni bántó volt, mert nem azért vagyok itthon mert dolgozni nem akarok, hanem nem kaptam munkát még, és hidd el nem direkt képzelek be magamnak dolgokat, teljesen rossz a közérzetem, rossz a kedvem, napját nem tudom mikor éreztem felhőtlenül jól magamat, talán az egyetemen....
pluszban ez az egész a párkapcsolatomra is kihat így az is idegesít, de hiába arra törekszek, hogy ne másokon vezessem le ezt a feszültséget egy idő után nem megy és minden csak halad lefelé a lejtőn és nem igazán sikerül megállni és elindulni valami értelmes irányba
Ja és még ezt kihagytam, sokszor napokig nemis eszek emiatt, mert rossz a kedvem, van hogy 2 napig semmit, meg egy hétig szinte semmit, majd jön egy jobb időszak akkor pedig napokig csak eszek.
Meg van egy gyógyszer amit állandóan szednem kell, ez egy bizonyos autoimmun betegség miatt. De amikor annyira nincs kedvem smmihez akkor nem szedem akár egy hétig sem, mert nekem úgyis mindegy alapon. Ezen így elgondolkodva tudom mit csinálok rosszúl de a tudat nem elég nem azt teszem amit tennem kellene.
Kérlek szépen titeket, aki volt hasonló helyzetben vagy tudja mi lenne a megoldás azt kérem segítsen
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!