Félek az alvástól. Na ezzel mi a francot kezdjek?

Nehezemre esik kiadni a kontrollt a tudatom kezéből. Az elalvás meg ugyebár nem más, mint hogy hagyjuk, hogy a gondolatok szabadon áramoljanak, irányítatlanul, egész addig, amíg teljesen kicsúszik a kezünkből az irányítás. Az ébredéskor pedig hirtelen ráeszmélünk, hogy kik vagyunk. Az irányítatlan gondolatok viszont zavarnak és tartok is tőlük. Csomószor van olyan félálomban, hogy teljesen értelmetlen, összefüggéstelen gondolat megy végig a fejemben és ilyenkor mindig megijedek, hogy én vajon normális vagyok-e. Igazából az zavar nagyon az elalvásban, hogy gyakorlatilag végig kell néznem azt, hogy széthullik és megsemmisül a tudatom. Csomószor van olyan, hogy elalszom egy pillanatra, majd azonnal felriadok, mert megijeszt az, hogy leállt a tudatos működésem.

Nehezemre esik elszakadni a világtól és a gondolataimtól.