Nagyon ideges leszek, ha zh közben valaki az én dolgozatomról puskázik. Normális ez? Mit kezdjek ilyenkor?

Hát, ha tanultál és felkészültél eleve ülj olyan helyre, hogy jól lásson a tanár. Ha te nem akarsz puskázni, akkor úgyis mindegy. Aki viszont lesni akar, az olyan helyet választ, ahonnan lehet is.

A tanár orra előtt ez meg nem megy.

Vagy: mikor mindenki leült, és ez a bizonyos illető is a közeledbe, akkor az utolsó pillanatban állj fel és ülj máshova. Nem hiszem, hogy utánad ül, mert az elég feltűnő és ciki lenne...

Érthető. Te tanultál, ő nem, és belőled akar élni, a te tudásodból, ráadásul aljas módon, az engedélyed nélkül, hátulról lesve...nagyon is idegesítő tud lenni.

Javaslom, hogy takard le a lapot mindig valamivel, amin dolgozol, ha kell, a kezeddel. És igyekezz mindig a legutolsó padba ülni, vagy olyan helyre, ahol pl. mögötted oszlop van.

Ha ez sem segít, akkor menj oda a tanárhoz, panaszld el a gondod és kérd meg, hogy ültessen olyan helyre, ahol nem tud lesni rólad senki.

Én egyetem első évében minden nap a filozófia könyvtárban ültem és jegyzeteltem, minden borzalmasan dögunlamas fazon dögunalmas marhaságát (vannak nagyon értelmes filozófusok is, de nekünk a marxisták kellettek valmaiért, peidg már szoci se volt). Egy éves munkám vesztett oda, amikor a koliszobába besétált valamelyik pofátlan csoporttársam és azt hazudta a szobatársaimnak, hogy én odaadtam nekik a füzetet.

Két nap múlva vizsgáztam ebből a tárgyból, kapásból megbuktam. Esélyem sem volt. Azóta különösen igaz nálam: "köcsön(t) soha ne adj és ne kérj". Sehol, senkitől, semmit.