Miért nincs az embereknek legális joguk és módjuk az öngyilkosságra?
Sok kérdést láttam már, ahol öngyilkos akart lenni a kérdező. Mindenkinek az volt a reakciója, hogy hülyeség amit csinál, valóban az, de nem nagyobb hülyeség mint élni.. nincs a kettő között reláció... Én mindig azt válaszoltam, hogy szerintem van értelme a dolognak, ha valóban olyan nagy a probléma, mint azt ő látja. Az öngyilkosjelöltek nyomós többsége sokszor eltúlozza a problémáit, mert elborul az agya, s a többi. De mi van azzal a maradékkal, akinek tényleg komoly problémája van? Mondjuk aki nem tud megmozdulni sem, vagy nincsenek lábai, de rúdugró volt (és légy-szíves ne linkelgessétek a faszit, akinek nincs se keze meg se lába és megy körbe az iskolákba előadást tartani, mert ő azt élvezi, és ő csak 1 ember egyféle álmokkal..), annak miért nincs, legális útja arra, hogy beszüntesse a létezését?
Vegyük az én példám (gondolom nem meglepő, hogy ezért foglalkoztat a kérdés):
Teljesen egyedül vagyok lélekben, a külsőmmel semmi gondom nincsen, de bárhová megyek senki sem foglalkozik velem, senki nem keresi a szabadidejében a társaságom, kerülnek és nincs ötletem, hogy miért, azon kívül, hogy komolyan veszem a tanulást és nem röhögök mindenen, ez lehet 2 ok, nemtudom. A hétvégéim, az őszi, téli, tavaszi, nyári szüneteket mind egyedül töltöm, nem értem emberhez 2 éve, pedig 18 éves vagyok. Nem érti senki a gondolkodásmódom, vagy túl pesszimistának, vagy túl optimistának látnak, pedig egyszerűen csak minden dologhoz és helyzethez másképp állok. Nem tudnak rólam egy ésszerű, logikus képet felállítani, vagy azt szajkózzák, hogy okos vagyok, vagy pedig érződik, hogy hülyének néznek, egyszerűen nem tudok mit kezdeni a visszajelzésekkel, mert napról napra változnak, mintha össze vissza beszélne mindenki, ez egész életemben így volt. Van egy barátom (lány) akinek van egy csomó barátja, de mégis foglalkozik a dolgokkal, nagyon hasonlítunk és nem értem, hogy csinálja, de még vele sem tudok találkozni, mert nem ér rá soha és az ellentét csak nő köztünk, pont emiatt a téma miatt. Ha sétálok a parkban, akárhol semmi nem történik, egy árva lélek sem jön oda hozzám, esküszöm, ahol megjelenek, mindenfelé mintha táblák lennének kilógatva, hogy "itt nem jöhet létre semmilyen emberi kapcsolat", egész eddigi életemben tanultam, alig jártam szórakozni, mert nem volt KIKKEL, mégis mivel érdemeltem ezt ki? Én voltam Hitler az előző életemben? Nincs senki aki megválaszolná, hogy mi a bajom, teljesen egyedül vagyok, miközben vágyódom a szellemi felpezsdülésre és nem csak egyedüllét útján kívánom elérni azt, hanem más emberekkel, de mindezt képtelen vagyok átélni, mert valami belső hang az emberekben vagy valami tudatalatti jel azt csipogja, hogy ne akarjanak velem lenni. A rohadt életbe, órákat el lehet velem beszélgetni, egy csomó mindent tudok a világról, mégis mintha ez semmi nem lenne a valóságban, mintha megszűnne... akkor meg miért ne sétálhatnék be a kórházba és kérvényezhetném az elaltatásom? Miért nincs ehhez jogom? A jogok az emberek érdekeiért léteznek, hogyan lehetnek ekkora hiányosságok benne? Miért ne lehetne törvényes úton meghalni? Honnan vették a rómaiak vagy a görögök anno, hogy nincs olyan ember(vagy lélek) akire nem ugyan azok a fizikai törvények vonatkoznak mint másokra, és ezáltal új jogokat kívánnak? Szerintem ez hozzátartozna a liberalizmushoz, mintha védőoltást adnának be, egyszerűen befecskendeznek egy megfelelően előállított anyagot és rá pár percre, vagy fél órára, halott leszek, mindezt altatás közben. Nincs kedvem élni, de jogot sérteni sem, mert a többi embernél jól működnek (történelmi viszonylatban egész jól).
válasza:Az öngyilkosság nem illegális. Viszont segédkezni benne illegális. Tehát nem fogsz ezen az oldalon (sem) öngyilkossági tippeket kapni.
Másrészről meg bocs, de tiszta hülye vagy. Minden második tini ezzel a problémával szenved. Én is így voltam. Aztán egyetemen összekaptam magam, és jé, lettek ismerőseim, barátaim, társaságom, és a párom is nem sokkal később megismertem. Mekkora marhaság lett volna öngyilkosnak lenni!
Türelem! Majd eljön a te időd is. Csak türelem!
válasza:Passzív vagy és a neked megfelelő társaságot se találtad meg.
"Ha sétálok a parkban, akárhol semmi nem történik, egy árva lélek sem jön oda hozzám"
Ez a normális, mi lenne ha mindenki el kezdené zaklatni a másikat? Adj hálát az égnek h nem mennek oda hozzád kirabolni vagy csak kötözködni vadidegenek.
Amúgy teljesen legálisan öngyilkos lehetsz, csak épp hivatalos segítséget nem kapsz hozzá, de az öngyilkok úgyis meg tudják oldani.
válasza:Végül is van rá joguk.
Az öngyilkosság nem büntetendő, csak a közreműködés benne.
Amiről te beszélsz (bár őszintén szólva nem olvastam végig az egészet, csak belenéztem) az inkább az eutanázia kérdésköréhez tartozik. Azt csak nagyon-nagyon szigorú körülmények között végezhetik az orvosok, szóval csak azért, mert valaki nem akar élni, ilyet nem csinálnak.
Amúgy meg inkább szedd össze magad, és próbálj barátokat szerezni, mint hogy 18 évesen így depizz.
15:42
Figyelj, többféle viszonyulást kipróbáltam az emberekhez az utóbbi 4 évben, mint más egész élete alatt. Olyan dolgokra, olyan viselkedésre is rávettem magam amilyet normális ember épp ésszel nem bírna ki. ÉS NEM, nem az volt a baj, hogy nem önmagamat adtam, mivel önmagamat adtam évekig és úgy sem történt semmi, egyszerűen történésmentes az életem, minden rajtam kívül esik meg.
válasza: válasza:Nem, az életed nem történésmentes.
Tessék felkelni a gép elől és csinálni valamit. Bármit. Menj el dolgozni. Ott majd történik veled valami. Menj el nyelvvizsgázni. Tanulmányi versenyre. Aikidozni. Akármi.
Két hónapon belül megoldódik a problémád.
válasza:Kérdező! Ez a szociális szorongás, elmagányosodás, kiüresedés, elembertelenedés sajnos a "csodálatos" modern kor népbetegsége. A számítógépek, a korlátlan internet, az okostelefonok és társaik világában minden gépesítve van, mindent megcsinálnak helyettünk, gondolkodnak helyettünk, szórakoztatnak minket, lekötnek a nap 24 órájában, minek ehhez egy másik ember? Gyakorlatilag majdnem leélheted úgy az egész életedet hogy ki sem kell lépned a 4 fal közül, alig kell találkozni, beszélgetni emberekkel. Régebben még nem így volt, az emberek kommunikáltak egymással és nem a fészbúkon, skype-on, twitteren hanem beszélgettek. Egymással töltötték az idejüket és nem a gép előtt ültek egész álló nap. Ha el akartál intézni valamit, megtudni valamit, megcsinálni valamit akkor személyesen kellett utána menned, ma már minden csak egy kattintás.
Ha régen valaki zárkózottabb volt, magának való akkor is találkozott emberekkel, kénytelen volt társadalmi életet élni, nem úgy mint ma. Ez a világ sajnos az arra hajlamosakat nagyon-nagyon könnyen depresszióba, meghasonulásba és öngyilkosságba hajszolhatja.
Te még nagyon fiatal vagy, nem éltél semmit szinte. Még csak most kezdődik az életed, te alakítod, te hozod a döntéseket, te felelsz azért hogy milyen lesz. Nem az öngyilkosság a megoldás, mert minden lehetőséged megvan arra hogy változtass azon ami nem jó. Neked vannak kezeid lábaid, van magadhoz való eszed, csak éppen önmagad kell megtalálnod és úgy élni ezt az életet ahogy neked jó!
válasza:A büntetőjogban sosincs felsorolva az, ami LEGÁLIS, hanem azt írja le, hogy mit nem szabad.
Ergo, mivel nem szerepel benne az öngyilkosság mint büntetendő cselekmény, ezért szabad.
Jogász vagyok, hidd el, amit mondok, tanultuk is.
De közben ez meg úgy hangzik, mintha öngyilkosságra buzdítanálak, ezért most egyértelműen leírom, hogy NEM!!
Csak jogi felvilágosítást adok a büntetőjog szabályozási módszerével kapcsolatban: ami nem tilos, azt szabad.
És hiába ismered nagyjából a törvényeket, éppen ezért van, hogy egy jogásznak nem a törvényeket kell bemagolni, hanem a jogrendszert kell megismernie. Hiába ismered, ha nincs tudásanyagod az értelmezéséhez.
ma 16:01
Szinte nem éltem még.. Gondolom az a fentebb említett lány ismerősöm sem élt még szinte, csak a különbség kettőnk közt az, hogy ő kb 200x annyi helyen volt mint én és 100x annyi embert ismert meg mint én, pedig ő nemrég lett 17 éves... Az élet most zajlik, JELENLEG, EBBEN A PILLANATBAN!!!!! Most kell élni, nem a jövőben és nem is a múltban. Minden lehetőségem megvan arra, hogy változtassak azon ami nem jó? Szerinted ha ez így lenne akkor valós lenne ez a probléma? Leírtam, hogy változtam már annyiszor, hogy megszámolni sem tudom, kipróbáltam minden viszonyulást az emberekhez, ha önmagam vagyok egyedül maradok.. de ez is hülyeség mivel LEHETŐSÉGEM sincs önmagam lenni, ÉRTED? Nincs olyan szituáció, nincs kenyér amire a vajat kenhetném ÉRTED? Napi 7x45 perc ülés után nem tudok önmagam lenni, közben sem az a feladatom, hanem a tanulás. Hogy lehet egyáltalán ilyen rendszerben élni mint ez? A gyerekek az egész gyerekkoruk során alig tudnak önmaguk lenni, mert mindig csak figyelni kell, középiskolában szintén, hol lehetünk önmagunk egyáltalán?
ma 16:39
A törvénykezésnek nem csak az a feladata, hogy eldöntse mi jogos és jogtalan, hanem az is, hogy irányt mutasson, példát statuáljon, AZ HOGY FELÁLLJON 1 BÍRÓ ÉS AZT MONDJA: "AKI AKAR ANNAK JOGA VAN MEGHALNI ÉS ERRE MÓDOT IS ADUNK"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!