Nem látok kiutat, összetörtem, mit tegyek?
Úgy érzem lassan, de biztosan kicsúszik a lábam alól a talaj. Nem sok örömöt találok mostanában, valahogy teljesen kilátástalan minden. Harcolok önmagam ellen, de nem megy, legyűr...
Az utóbbi időben, aki belépett az életembe, valami módon kihasznált, átvert. Kezdődött áprilisban, amikor kiderült, hogy a vőlegényem, k*rvázott, finom kis nemi betegséget szedett össze valahonnan, hónapok óta csalt az exével, és a szemembe hazudott. Aztán jött valaki, akivel minden szépen indult, kirángatott a sz*rból, majd róla is kiderült, hogy csal, 1 hónapja eltűnt, nem tudok szinte semmit róla. Csak annyit, hogy megsértettem, egy közösségi oldalra kitett idézetemmel.
Közben udvarolgatott egy másik srác, már nagyon nagyon odáig volt értem, igaz én nem akartam őt, nem is biztattam, ennek ellenére ő próbálkozott. Kiderült, hogy rajtam kívül jópár másik nővel ugyan ezt csinálja, és most ő van megsértődve rám. Hogy miért nem tudom.
Összeismerkedtem az egyik szintén átvert nővel, akivel egészen jóban lettünk, jól kiveséztük az egészet... és azt hiszem, ő is átver. Szerintem a srác újra bepalizta, és továbbadja a velem kapcsolatos dolgokat annak a srácnak.
Előkerült egy régi ismerős, eleinte nagy barátságot színlelt, de kiderült, hogy csak meg akar d*gni.
Én ezt nem értem. Mivel érdemlem ezeket ki? Miért büntet engem az Isten?
Valahogy úgy érzem a barátaim is eltűntek, egyszerűen senki nincs, akinek elsírhatnám mi fáj. Szeretnék kitörni, de egyszerűen úgy érzem nem tudok. Annyira mérhetetlenül fáj a szívem, és úgy érzem, ha nem lennék gyáva hozzá, már rég öngyilkos lettem volna.
Szégyellek bárhová is eljárni, mert szégyellem a túlsúlyom, elképzelem, mit gondolnak rólam, nem merek megszólalni sem, ha megpróbálok egy társaságban beszélni, a szavamba vágnak, túlkiabálnak.
A kollégiumi lakótársaim egy része semmibe vesz, a szobatársaim pedig azt hiszem tök hülyének néznek, és röhögnek rajtam, mert olyan szavakat használok, mint pl.: "nyilván", vagy mert elég zajosan alszom, álmomban beszélek, forgolódom, nyöszörgök. Vagy mert éppen főzök sütök kenyeret magamnak.
Egyszerűen nem tudom mit csináljak, nagyon rosszul érzem magam.
Segítsetek!
A kocogásra én is gondoltam. Tudom, ez is csak kifogás.... de szégyellem magam mások előtt, hogy mit gondolnak. Hogy erőlködök...
2 félév tesi a kötelező, de szeretnék a következő félévekben is felvenni. Idén heti 2 órát akartam, de nem engedte a rendszer :S
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!