"Kényszergondolat"-ban szenvedek 17éves fiú vagyok de anyám nemhiszi el neke més lassan megőrülök. Mit tegyek?

Nem biztos,hogy pszichiaterhez kell menned,attol fugg,mennyire sulyos a dolog.Nekem is voltak kenyszergondolataim,es sokat szenvedtem miattuk.

Az ember altalaban ott koveti el a hibat,hogy harcolni akar ellene.Pedig nem lehet.Minel tobbet kuzdesz,annal tobb energiat kap a dolog.

A megoldas az,ha egyszeruen elengeded.Nem elnyomni kell,csak rajonni,hogy Neked valojaban nincs szukseged arra,hogy 100x,1000x ujra es ujra ugyanarra a dologra gondolsz.Biztonsagban vagy,nem KELL megtenned.Keress valami olyan elfoglaltsagot,amit szeretsz csinalni,es szenteld annak a figyelmed.Koncentralj,es ha el-elkalandozik a figyelmed,nem baj.Egyszeruen ne adj erot a kenyszeres gondolatnak,mert beloled taplalkozik,es csak addig van ott,csak addig kepes letezni,amig erot kap Toled a figyelmeden keresztul.Ha nem figyelsz oda ra tobbet,akkor eltunik az ereje,es ha nem is rogton,de szep fokozatosan eltunik az elmedbol.

ha tényleg ez a bajod, akkor kérdezz meg egy szakembert. Interneten is tudsz találni ilyet, pl. a videoklinika.hu-n több pszichiáter is szokott élő videorendelést tartani, ahol név nélkül, ingyen kérdezhetsz tőlük.

Ahogy nézem, Dr. Csernus Imre rendel a legközelebb, május 10-én, este 6-tól 7-ig. Nem kell félni tőle, nem ordít le mindenkit, csak egy kicsit bővebben ki kellene neki fejtened a problémát, hogy tudjon tanácsot adni...

Jobbulást!

Mennyire segit tisztazni magadrol a gondolataidat, erzeseidet ez? Kicsit hosszu:

"Én én vagyok. Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én magam választottam. Én rendelkezem mindenemmel – a testemmel és annak minden mozdulatával; az elmémmel, valamennyi gondolatommal és ötletemmel; a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz; az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, szeretet, csalódottság, vagy izgalom; a számmal és minden szóval, ami elhagyja, akár udvarias, akár durva, kedves, helyénvaló vagy sem; a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes; minden cselekedetemmel, függetlenül attól, hogy saját magamra vagy másokra irányul. Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet. Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim. Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit. Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, amit lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat ahelyett, amitől elfordultam. Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe. Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat. Én én vagyok, és így vagyok jó." (Virginia Satir)

tegnap 23.12.

Kerdes, miert fontos Neked, hogy anyad elhiggye?

Mutattad mar anyadnak a tünetekröl leirtakat? El tudsz egyedül menni orvoshoz? (En 17 evesen egyedül jartam nögyogyaszhoz, miert ne lehetne ezzel elöször haziorvoshoz, vagy akar egyszerre pszichiaterhez menni?)

04-28 23:12